Seite 69 [69]
OCR
68 e Köztes terek A XVIII. század elején a mai József körút vonaláig nagyjából csak kertgazdaságok helyezkedtek el, míg a körút túloldalán szántóföldek, mocsarak, tavak, homokos puszták terültek el. Az első beépítések a mai Tavaszmező és Baross utca környékén történtek az 1730-as évek elején, majd ezt követte az úgynevezett Lerchenfeld betelepülése, mely Kastberger József szántóföldje volt és jórészt szegény német, magyar és szlovák napszámosok lakták. A Tavaszmező utcától északra levő szántóföldeken való megtelepedéssel tulajdonképpen Józsefváros magja alakult ki: a mai Horváth Mihály tér, a Rigó, a József és az Őr utca által határolt terület."? A XVIII. században csaknem kétszáz ház épült fel a Tavaszmező utcától északra fekvő területen, mégis igen nagy részek maradtak üresen. A beépült területeket folyamatos, de nem zárt házsorok jellemezték, amelyekben az utcákra merőleges, falusias jellegű házak álltak. A szomszédos kerületekkel való összehasonlításkor már a XVIII. századi betelepülésről meg lehet jegyezni, hogy a Józsefvárosban folyó urbanizáció üteme és jellege is nagymértékben eltért a Terézvárosétól. Míg tehát először az Alsó-Külváros kiépülése volt gyorsabb, az 1750-es évektől kezdve viszont a Terézváros gyorsult be, fejlődésének üteme állandóan kétszerese volt a józsefvárosinak. Így alakult, hogy Terézváros sűrűbben és zártabban települt be, valamint közelebb is helyezkedett a belvároshoz, Józsefvárosban pedig inkább a várostól messzi, majorságok és szántóföldek területén történő betelepülés vált jellemzővé, ritkásabb és rurálisabb jelleggel." A két külváros topográfiai fejlődésének eltérésekor továbbá látni kell a lakosság különbözőségének hatását. Míg a Terézvárosba már a XVIII. század közepén főleg kézművesek, kereskedők és köztük évről-évre több zsidó kereskedő költözött, addig a Lerchenfelden a már említett földművesek, napszámosok éltek, elszigetelve a belvárostól." A két kerület közötti eltérés említésekor érdemes visszautalni a korábban említett városnegyed-fogalmakra, azon belül is a lakóhellyel való identifikáció jelentőségére. Mint látszik, a két kerület már majdnem háromszáz évvel ezelőtt is eltérő jellegzetességeket hordozott, melyek a különböző kulturális-társadalmi önmeghatározáshoz is hozzájárulhattak. Mindeközben történtek előrelépések a kerület fejlődésében: egyrészt 1780ban a városi tanács elrendelte, hogy kövezzék ki a városfalakon kívüli utcákat is, valamint néhány városkaput is lebontottak, így ekkor több építkezés is megindulhatott. Másrészt 1785-ben a mai Teleki tértől a Rózsák teréig húzódó területre helyezték át az állatvásárt. A területen több piac, valamint a bu183 . Kosáry Domonkos (szerk.) 1975: Budapest története III. A török kiűzetésétől a márciusi forradalomig. Akadémiai Kiadó. Budapest. 62-63. 164 . Kosáry Domonkos: i.m.: 63-64. 165 . Kosáry Domonkos: i.m.: 267.
