Seite 69 [69]
68 e Köztes terek
A XVIII. század elején a mai József körút vonaláig nagyjából csak kert¬
gazdaságok helyezkedtek el, míg a körút túloldalán szántóföldek, mocsarak,
tavak, homokos puszták terültek el. Az első beépítések a mai Tavaszmező
és Baross utca környékén történtek az 1730-as évek elején, majd ezt követte
az úgynevezett Lerchenfeld betelepülése, mely Kastberger József szántóföldje
volt és jórészt szegény német, magyar és szlovák napszámosok lakták. A Ta¬
vaszmező utcától északra levő szántóföldeken való megtelepedéssel tulaj¬
donképpen Józsefváros magja alakult ki: a mai Horváth Mihály tér, a Rigó,
a József és az Őr utca által határolt terület."? A XVIII. században csaknem
kétszáz ház épült fel a Tavaszmező utcától északra fekvő területen, mégis igen
nagy részek maradtak üresen. A beépült területeket folyamatos, de nem zárt
házsorok jellemezték, amelyekben az utcákra merőleges, falusias jellegű há¬
zak álltak.
A szomszédos kerületekkel való összehasonlításkor már a XVIII. századi
betelepülésről meg lehet jegyezni, hogy a Józsefvárosban folyó urbanizáció
üteme és jellege is nagymértékben eltért a Terézvárosétól. Míg tehát először
az Alsó-Külváros kiépülése volt gyorsabb, az 1750-es évektől kezdve viszont
a Terézváros gyorsult be, fejlődésének üteme állandóan kétszerese volt a jó¬
zsefvárosinak. Így alakult, hogy Terézváros sűrűbben és zártabban települt
be, valamint közelebb is helyezkedett a belvároshoz, Józsefvárosban pedig
inkább a várostól messzi, majorságok és szántóföldek területén történő be¬
település vált jellemzővé, ritkásabb és rurálisabb jelleggel." A két külváros
topográfiai fejlődésének eltérésekor továbbá látni kell a lakosság különbö¬
zőségének hatását. Míg a Terézvárosba már a XVIII. század közepén főleg
kézművesek, kereskedők és köztük évről-évre több zsidó kereskedő költö¬
zött, addig a Lerchenfelden a már említett földművesek, napszámosok éltek,
elszigetelve a belvárostól." A két kerület közötti eltérés említésekor érdemes
visszautalni a korábban említett városnegyed-fogalmakra, azon belül is a
lakóhellyel való identifikáció jelentőségére. Mint látszik, a két kerület már
majdnem háromszáz évvel ezelőtt is eltérő jellegzetességeket hordozott, me¬
lyek a különböző kulturális-társadalmi önmeghatározáshoz is hozzájárul¬
hattak.
Mindeközben történtek előrelépések a kerület fejlődésében: egyrészt 1780¬
ban a városi tanács elrendelte, hogy kövezzék ki a városfalakon kívüli utcákat
is, valamint néhány városkaput is lebontottak, így ekkor több építkezés is
megindulhatott. Másrészt 1785-ben a mai Teleki tértől a Rózsák teréig húzó¬
dó területre helyezték át az állatvásárt. A területen több piac, valamint a bu¬
183 . Kosáry Domonkos (szerk.) 1975: Budapest története III. A török kiűzetésétől a márciusi forradalomig.
Akadémiai Kiadó. Budapest. 62-63.
164 . Kosáry Domonkos: i.m.: 63-64.
165 . Kosáry Domonkos: i.m.: 267.