Page 66 [66]
JÓZSEFVÁROS TÖRTÉNETE
Hogyan lett a Józsefvárosból nyócker? Milyen tényezők játszottak szerepet az
egykori Alsó-Külváros történetében, fejlődésében, míg a XX. század utolsó
évtizedeire Budapestnek a roma lakosság által legsűrűbben lakott kerületévé
vált? Egyáltalán, miért éppen a VIII. kerületbe költözött a legnagyobb szám¬
ban a (vidékről felköltöző) roma lakosság? És bár a városszociológia klasszi¬
kus szakirodalma ennek ellentmond, hogyan alakulhatott ki éppen a szoci¬
alista Budapesten az egyik legnagyobb szegregált terület? Azt kutatva, hogy
miért éppen a Józsefváros vált Budapest egyik legszegényebb, legrosszabb
állapotú kerületévé az ezredfordulóra, a rendelkezésre álló szakirodalom és
forrásanyag alapján bizonyos szempontból csak zavarba ejtő találgatásokra,
spekulációkra volt lehetőség. A VIII. kerület elgettósodásának története egy
olyan urbanizációs problémaként is értelmezhető, amelyet leginkább a fo¬
lyamatos oda nem figyelés, elhanyagolás jellemzett, a városnegyed-fejlesztési
tervek nagyon ritka, vagy esetenként elhibázott megléte. Azok a magyará¬
zatok, amelyeket egyáltalán megemlít a (történeti vagy szociológiai) szak¬
irodalom, tulajdonképpen esetlegesnek, önmagukat magyarázónak is tűn¬
hetnek: miért a Józsefváros robbant le a leginkább, miért ide költöztek be
nagy számban a szocializmus évtizedei alatt a romák, miért nem Kőbányára
vagy más, rosszabb státuszú kerületbe? Milyen tényezők játszottak szerepet
abban, hogy a VIII. kerület asszociálódott a ,bűnös negyed", a , veszélyes
hely", a ,cigánygettó" fogalmaival? Azért, mert ez volt eleve a legszegényebb,
itt volt a legrosszabb állapotban a lakásállomány? A meglévő kerülettörté¬
neti munkák úgy hivatkoznak a Józsefvárosra, mint egy, a XIX. században
a fejlődésében megrekedt, önálló, falusias, kispolgári hangulattal bíró, zárt
jellegű városrészre, amely hamar elvesztette a kapcsolatot, a közös urbanizá¬
ciós gyakorlatokat a szomszéd kerületekkel, valamint amelynek ugyancsak
korán, látványosan különvált a körúton belüli és kívüli része, és amely utóbbi
ezáltal gyakorlatilag slumként konzerválódott. A nagykörúton kívüli VIII.
kerület, a Rákóczi, Mátyás vagy Teleki tér környéke így a kezdetekről össze¬
forrt a szegénység, a leszakadás, a marginalizálódás, a gettósodás urbaniszti¬
kai problémáival, a Külső-Józsefváros a városi problémák színhelyévé vált. Ez
a különállás mindazonáltal építészeti és történeti értéket is képvisel. Ahogy
Perczel Anna az 1992-ben a városrész rehabilitációjához tervezett elemzés¬
ében írta: Budapest nagykörúton kívül elhelyezkedő városrészeinek sorában
a legnehezebb helyzettel bírt, mégis ,külön világokat" képviselt a Rákóczi
tér, a Mátyás tér, a Teleki tér és a Köztársaság tér és környéke is. Perczel azt is