Page 64 [64]
Városi terek, identitások e 63
diaszporikus, posztkolonialista, világzenévé váló, kevert jellegét a magyar¬
országi roma pop és hiphop kapcsán elemezte", addig Carol Silverman a bal¬
káni roma Zene adaptációs és innovációs készségében, nyitottságában látta az
alapvetően hibrid jelleget."" A zeneiségben valóban látványosan megmutat¬
kozó hibriditás (több nyelv, több stílus egyszerre történő alkalmazása, mint
később a Fekete vonat és más hip-hop együttesek kapcsán látni fogjuk) mel¬
lett mindazonáltal érdemes a fogalmat a VIII. kerületi romák rendszerváltás
után kialakult kulturális identitása kapcsán is elemezni. Feischmidt Margit
a józsefvárosi roma muzsikusok hibrid kulturális kötődései kapcsán, illetve
Bhabha nyomán nyolcadik kerületi népi kozmopolitizmusról írt, arra a bo¬
nyolult viszonyra utalva, amely a családi kötődések mellett etnikai jellegű
is. Ebben a viszonyban pedig nemcsak a zenészek hasonló kulturális kódjai
működnek, hanem a szegénység és a stigmatizáltság közös tapasztalata is.
Feischmidt szerint tehát a , nyolcadik kerület (...) nem csak primér élmény,
hanem egy univerzális tapasztalat helyi variánsa, multikulturális városrész,
amely ugyan szegény és stigmatizált, de változatos, sokszínű és barátságos".
Az, hogy hogyan válhatott köztes, harmadik térré a VIII. kerület, amelyben
az ott élő roma lakosság identitása fluiddá és átmenetivé vált, magyarázható
többek között a kerület sajátos történetével, azon belül is a szocialista időszak
romákkal kapcsolatos hivatalos diskurzusainak ellentmondásosságával.
Ha tehát a hibriditás viszonyrendszerében próbáljuk értelmezni a nyócke¬
res identitást, azt is láthatjuk, hogy a folyamatosan fennálló kirekesztettség,
a városnegyedre jellemző térbeli és társadalmi izoláció ellenére — köszön¬
hetően a rendszerváltás után a növekvő érdeklődésnek és fokozódó medi¬
alizáltságnak, a nyócker mint virtuális tér megjelenésének - kialakulhatott
egyfajta pozitív öntudat is a városrész roma lakosságának körében. A könyv
második részében bemutatandó reprezentációk sokasága, az identitásépítés
különböző módjai és ezeknek az etno-biznisszel, kommodifikációval való
összefonódásai, illetve magának a városi térnek az ellentmondásos megíté¬
lése; a lerobbantság és az arra adott rehabilitáció válaszai - mindezen ele¬
mek leginkább az instabilitással és versengő sokféleséggel voltak leírhatók.
A városnegyedet, amely egyszerre jelentett és jelenített meg , veszélyes he¬
lyet" és divatos, népszerű kulturális termékeket, egy dinamikus modellben
lehetett megközelíteni: a megújult Mátyás tér és az ott található Kesztyűgyár
Közösségi Ház feltételezhető hatásait érvénytelenítette, de legalábbis átírta
a szomszéd utcában található Lakatos Menyhért Józsefvárosi Általános Isko¬
15 Imre, Anikó 2008: Roma Music and Transnational Homelessness. Routledge. Third Text. 22:3. 325¬
330.
6 Silverman, Carol 2011: Romani Routes. Oxford University Press. 43-44.
157 Feischmidt Margit 2014: Plebejus Kozmopolitizmus Erdélyben és a Nyolcadik kerületben. In Gács
Anna - Orbán Katalin (szerk.): Emlékkerti kőoroszlán. ELTE. 146.