Oldal 62 [62]
Városi terek, identitások e 61
A The Location of Culture című, 1994-es művében Bhabha a nemzetközi kul¬
túra feltérképezéséhez nem a multikulturalizmus egzotizmusát vagy a kultu¬
rális diverzitást, sokszínűséget vette alapul, hanem a kulturális hibriditást,
így ebben az első, kanonikus jelentőségű műben annál a feltevésnél indított,
ahol a multikulturalizmus-kritikak végzédtek.'” Bhabha szerint a különbö¬
ban rögzített, előre megadott kulturális és etnikai jellemzőket. A különbség
társadalmi artikulációja a kisebbség szempontjából komplex, folyamatos al¬
kudozást jelent, ami a történelmi átalakulás pillanataiban születő kulturális
hibriditást igyekszik lehetővé tenni."" A hibriditás, amely Bahtyin nyomán
lehet organikus és intencionális, , harmadik teret" hoz létre, amely a turne¬
ri liminalitás értelmében a lefordíthatatlanság pillanatát ragadja meg, azt
a határvonalat, ahol egy dolog a saját különbözőségévé válik. A hibriditás és
a , harmadik tér" összefüggését Grossberg úgy magyarázta, hogy mivel a hib¬
riditás három határ létezésében jön létre, vagyis az alárendelt identitás két
versengő identitás között jelenik meg, ezért létrejön egy köztes tér. A hibri¬
ditás így határátlépő, olyan köztességet jelöl, amely nem tud saját helyet vagy
körülményeket teremteni, csak mobilitást, bizonytalanságot és a folyamatos
határátlépés tényének sokaságát."
A hibriditásban tehát megszűntek a monolitikus, fix kulturális és tár¬
sadalmi kategóriák, a kulturális tudás nyitottá vált, folyamatosan tágult,
a történelmi identitás pedig elvesztette homogenizáló jellegét. Az antiesszen¬
cialista, elmozduló vagy meghasadt állapotnak az a felismerés adta az alap¬
ját, hogy a gyarmatosítás során nemcsak a gyarmatosítottak kényszerültek
a nyugati szokások átvételére, hanem kölcsönösen hatottak egymásra, vagyis
a gyarmatosítók kulturális repertoárja is megváltozott, felforgatva és átírva
az európai kulturális autoritást. Pnina Werbner a kulturális hibriditás korlá¬
tairól szóló tanulmányában felidézte az antropológus Max Gluckman 1958¬
ban megírt esetét a dél-afrikai Zuluföld 1938-as hídavatási ceremóniájáról.
A Chief Native Commissioner szervezésében lezajló ünnepségen keveredtek
a technokrata Nyugat szokásai a zulu kulturális gyakorlatokkal: a CNC au¬
tója áthaladt a hídon, követve az ihubot éneklő zulu harcosokat, a törzsfőnö¬
kök és a zulu király részben törzsi, részben európai egyenruhákat viseltek,
a zulu áldásokat európai kézfogás és taps követte, a beszédek több nyelven
hangzottak el. Miután pedig, az ünnepély végeztével a fehérek és a feketék is
visszahúzódtak a híd két lábához, a CNC angol teát, a zuluk pedig hagyomá¬
nyos sört küldtek a másiknak. Ahogy Werbner megállapította: ugyanazok
49 Bhabha, Homi K. 1994: The Location of Culture. Routledge. London and New York. 38.
0 Bhabha, Homi K. 1994: 2.
+ Grossberg, Lawrence 1996: 91.