Oldal 59 [59]
58 e Köztes terek
többféle ,roma kultúrához?" is tartozhat, másrészt, számos társadalmi gya¬
korlat során , nem-romának?", vagyis , magyarnak? tekinthető; és azt is figye¬
lembe vesszük, hogy napi szinten hány különböző kontextus befolyásolhat
valakit (nem, csoportidentitás, szakmai identitás, korosztály, nemzetiség),
akkor a , ki a cigány" kérdése helyett foglalkozhatunk inkább azzal, hogy ki
definiálja azt, hogy ki számít romának, és hogy hogyan élnek a romák.
Multikulturalizmus és hibriditás
Az etnikai és kulturális identitás elemzéséhez hozzátartoznak az identitäspo¬
litikai harcok különböző állomásai is. A multikulturalizmus és a hibriditás
fogalmainak rövid értelmezésével és fejlődéstörténetével érthetőbbé válhat
a nyócker hibrid, köztes térként való interpretációja, amelyben a különbö¬
ző kulturális rétegek egymásra épülve, egymással ellentmondásban vagy
egymástól függetlenül, de egyszerre léteztek. A hibriditáshoz a multikultu¬
ralizmus hanyatlásán keresztül vezetett az út, ez pedig egyfelől a fogalom
devalvälédäsäval - ahogy Homi K. Bhabha fogalmaz, a kifejezés mindent
magába foglalt a kisebbségi diskurzustól kezdve a posztkolonialista kriti¬
káig, vagy a gay studiestól a chicano kultúra leírásáig"" -, másfelől egyre
erősödő kritikájával ment végbe. A multikulturalizmus hagyományosabb
megközelítésben Stuart Hallnál egy olyan dichotómiára épült, amely két,
egymástól elválaszthatatlan, egymásra kölcsönösen ható jelenséget takart.
Az első meghatározás egy konzerváló multikulturalizmusról beszélt, amely¬
ben a többségi társadalom különböző hagyományai és szokásai egy közös
tégelybe olvadtak be, asszimilálódtak. A második értelmezésben egy fejlődő
multikulturalizmusról volt szó, amelynek során a különböző csoportok in¬
tegrálódtak a fősodorba, vagyis az , univerzális egyéni állampolgárságba".""
Valójában tehát ugyanannak a gyakran bírált jelenségnek a két szintjéről
volt szó, amely azon alapult, hogy egy nemzet és egy állampolgárság épül¬
het különböző kultúrákra és különböző népekre. Hall interpretációjában
a két típus csak eszközeiben tért el, vagyis, hogy a társadalmi különbséget
asszimiláció vagy integráció útján oldotta-e fel. Érdemes Hall fogalompár¬
ját összevetni a francia szociológus, Michel Wieviorka multikulturalizmus
meghatározásával. Wieviorka az integrált multikulturalizmust különítette el
- amely asszociälja a kulturälist &s a tarsadalmit és olyan törvényeket javasol,
melyek egyes csoportok kulturális elfogadására vonatkoznak - a felszabdalt
38 Bhabha, Homi K. 1996: Culture’s In-Between. In Hall, Stuart - du Gay, Paul (eds.): Questions of Cul¬
tural Identity. SAGE Publications. London. 56.
39 Hall, Stuart 2007: La question multiculturelle. Identités et cultures, Politiques des cultural studies.
Editions. Amsterdam. Paris. 290-291.