Oldal 58 [58]
OCR
Városi terek, identitások e 57 tett, egymást is kritizáló Michael Stewart és a Ladányi János nevéhez köthető vizsgálatokat kifogásolta. Az első, antropológiai szemléletű, az 1980-as években egy oláh cigány közösségnél végzett kutatásokkal az a problémája, hogy a Stewart által megkonstruált autentikus cigány képe egyfajta protipikus roma kultúrát hozott létre, annak ellenére, hogy Stewart azt állította, az általa vizsgált roma közösség nem egy etnikai csoport volt saját, öröklött múlttal, hanem egy identitását a jelenben folyamatosan újrakonstruáló réteg. Ladányiék szerint a történeti és a szocioökonómiai dimenziók figyelmen kívül hagyása mégis az , örök cigány" képét teremtette meg. Ladányi János (és Szelényi Iván) kutatásai ezzel szemben - Tremlett szerint — éppen a szocioökonómiai státuszra, vagyis a már vizsgált underclassra koncentrálva túl tágan, és a pejoratív konnotációk lehetséges felmerülésével írták le a romákat. A két vizsgálattípus közös problémája, hogy nem tudja megfelelően kezelni a cigány heterogeneitás jelenségét és végeredményben, más utakon, de mindketten homogenizälnak." Tremlett és Anna Mirga-Kruszelnicka egy teljes deesszencializalt megközelités érdekében a hibriditassal és a szuperdiverzitas interszekcionalitasra is támaszkodó fogalmával operál. Mirga-Kruszelnicka ennek kapcsán ismét Hall , új etnicitásaira" és az abból fakadó , új identitások" romakutatásokban való felhasználhatóságára utal."" Ez a kritikai megközelítés az etnikai identitást más változók metszésében vizsgálja, ez a metszéspont pedig folyamatosan átalakul és kereszteződik különböző szempontok szerint. Egy ilyen perspektíva — visszautalva Stewart kritikäjära - megkérdôjelezheti az autenticitas fogalmat, illetve az ,,igazi cigany” létét, és utat nyit az etnicitas mas tényezőkkel való együttes megértéséhez. Továbbá, mindkét szerző hangsúlyozza, hogy olyan, az , új mintázatok" leírására alkalmas értelmezésekre van szükség, amelyek az etnicitáson túl további változókat is figyelembe vesznek (különböző származási országok, különböző bevándorló és menekült-státuszok, a jogosultságok és jogfosztottág különböző szintjei, eltérő munkaerőpiaci tapasztalatok, életkori és nemi különbségek, különböző nyelvek és nyelvváltozatok használata). Bár úgy tűnhet, hogy ezek a szempontok elsősorban a Nyugat-Európában mozgásban lévő csoportok (például a menekült státuszban vagy legális papírok nélkül élő koszovói romák) esetében relevánsak, a magyarországi romák esetében is felismerhetjük a hibriditás és szuper-diverzitás jelentőségét. Ha nem egy meghatározott etnikai csoport (oláh cigányok) vagy egy társadalmi tapasztalat (underclass) alapján keresünk válaszokat, ha az a kiindulópontunk, hogy egy magyarországi roma egyrészt 86 Tremlett, Annabel 2014: i.m. 834. #7 Mirga-Kruszelnicka, Anna 2018: Challenging Anti-gypsyism in Academia: The Role of Romani Scholars. Critical Romani Studies. 1:1. 8-28.
