Oldal 56 [56]
Városi terek, identitások e 55
alkalmazták Hall már többször említett, , új etnicitäsokra” vonatkozö elme¬
leteit a romaképalkotäsrél. Pécsik szerint
, a romákkal kapcsolatos tudományos kutatások interdiszciplináris jellege
akkor valósul meg, ha a narratíva megteremtőjének sikerül kialakítania egy
reflexív hozzáállást, a kutatás tárgya nem a romaként meghatározott te¬
rület lesz, hanem az a (hatalmi) viszonyrendszer, amely azt létrehozza. Ily
módon a rákérdezés a láthatóság vizsgálatában teljesedik be”.'”
A nyóckeres roma identitás vizsgálata ezen elvárásoknak megfelelve próbált
egy olyan hibrid teret bemutatni, ahol a külső és belső reprezentációk minél
nagyobb láthatóságot hozhattak létre. Müllner Ian Hanckock roma aktivistát
és nyelvészt idézi, aki , az identitás feletti kontroll átvételét" hangsúlyozta, ez
az aktus pedig számára is együtt járt a saját kép létrehozásának, vagy a vizu¬
ális antropológia „shooting back”! fogalmának alkalmazásával.
Könyvemben egy olyan városnegyed identitását vizsgáltam, amely felett
a romák - még ha csak rövid időre és csak fragmentáltan is -, de átvették
a kontrollt. Ebben a köztes, néhol liminális térben keveredtek és egyszerre
megtalálhatóak voltak muzsikus cigányok városi hagyományai, a rendszer¬
váltás utáni emancipatorikus szerveződések politikai, kulturális és közösségi
lenyomatai, a marginalizált, gettóizált városnegyed szubkultúráival együtt,
valamint az elnyomott, vagy fenyegetett identitás okozta bezárkózással és
valamilyenfajta, mindezen tényezők együttes létéből kialakuló büszkeség¬
gel. Ennek a komplex mezőnek a vizsgálata reményeim szerint túlmutatott
az olyan, illegitim kutatási célokon, amelyek egy hátrányos helyzetű csoport
kulturális és etnikai identitásának egzotizálásával jártak volna és - a német
antropológus, Werner Schiffauer szavaival élve - , segítséget nyújtana a kire¬
kesztö gyakorlatoknak”.'”
A deesszencializált etnikai identitás és reprezentációk kutatása Stuart
Hall és követői által az 1980-as évektől kezdve jelentősen átformálta a fekete
kisebbség kulturális jelenlétét és pozícióját, a Dolores Hayden által ismer¬
tetett, inkluzív köztörténetírás pedig ugyancsak az 1980-as, 90-es évek óta
számos észak-amerikai város és közösség történetét újraírta. A brit és ame¬
27 Müllner András 2015: Nézetek és eltérések. Néhány gondolat az (ön)reprezentációról és más törölt
fogalmakról. Romológia. 3: 8. és Pócsik Andrea 2014: Láthatóvá tenni. A romaképelemzés elmélete
és gyakorlata. Apertúra.
Az etnografikus, , távoli kultúrákat" bemutató filmek vizuális médiában való transzformatív lehe¬
tőségeiről Faye Ginsburg írt részletesen. Ginsburg, Faye 2007: Shooting Back: From Ethnographic
Film to Indigenous Production/Ethnography of Media. In Miller, Toby, Stam, Robert: A Companion
to Film Theory. Wiley-Blackwell. 295-322.
129 Schiffauer, Werner 2004: Félelem a külônbôzôségt6l. Üj aramlatok a kultur- és szocidlantropolégidban.
In: Biczé Gäbor (szerk.): Az idegen. Variációk Simmeltől Derridáig. Csokonai Kiadó. Debrecen. 157.
128