Oldal 52 [52]
OCR
Városi terek, identitások e 51 nek véleménye alapján. Hablicsek hangsúlyozza, hogy a négyféle adatfelvételi eljárás eredményei nem összehasonlíthatóak egymással, illetve, hogy a hazai cigányság létszámának közvetlen népszámlálási információk (akár nemzetiség, akár nyelvismeret) alapján történő meghatározása problematikus." Ladányi és Szelényi cikkükben a közép-európai roma népesség etnikai besorolási rendszereinek három típusát nevezik meg: a megkérdezett etnikai önazonosítását, vagyis, hogy ki tekinti magát romának; a romákkal foglalkozó , szakemberek" (védőnők, tanítók, önkormányzati tisztviselők, szociális munkások stb.) besorolását; végül pedig, hogy kit tekintenek romának a kereskedelmi vagy tudományos célokat szolgáló kérdőíves felmérést végző kérdezőbiztosok."" Anélkül, hogy részletesebben belemennék a különféle klasszifikációs módszerek elemzésébe, a Ladányiék által is felsorolt számos szempont közül csupán egyet emelnék ki. A szerzőpáros külön hangsúlyozZa a városi gettókban élők esetét, hiszen ott a lakcím önmagában az etnikai származás bizonyítéka lehet." Bár Ladányiék a bulgáriai Szliven városának Nadezsda nevű, teljes mértékben szegregált cigánygettóját hozzák fel példának, amely természetesen más társadalmi-kulturális jellemzőkkel bírhat, mint a budapesti Józsefváros, a lakhely stigmájának jelentőségét azért érdemes konstatálni. Bár Keményék úttörő kutatásai nem tértek ki külön a budapesti kerületek roma számarányaira, " a VIII. kerületi roma lakosság számának megbecsüléséhez forrásul szolgálhatnak a különböző etnikai arányokra rákérdező népszámlálási adatok, azzal együtt is, hogy mivel 1980 előtt a népszámlálási íven nem szerepelt kérdés az etnikai hovatartozással kapcsolatban, így itt is hiányos adatok állnak csak rendelkezésre. Demeter Zayzon Mária szociológus 1994-es, a Budapesten élő kisebbségi csoportok statisztikai és szociológiai jellemzőiről szóló könyvében egyrészt népszámlálási nemzetiségi adatokra, másrészt a kisebbségi önkormányzatok, egyesületek vezetőivel készített interjúkra támaszkodott." A vizsgálat szerint a budapesti kerületek közül a VIII. kerületben él a legtöbb roma lakos, 20 000 fővel (1994-ben!), ezt követik a szomszédos, VII. és IX. kerületek. Eszerint az adat szerint a főváros roma lakosságának 2090-a élt az említett korszakban a Józsefvárosban. " Hablicsek László 2007: Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére. Demográfia. 50:1.7-8. Ladänyi-Szelényi 2001: 29-30. % Ladänyi-Szelényi 2001: 34. 2 Kemény Istvän-Janky Béla-Lengyel Gabriella 2004: À magyarorszägi cigányság 1971-2003. Gondolat - MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Budapest. 12. ma Demeter Zayzon Mária 1994: A budapesti népesség nemzetiségi, etnikai arculata. Humanitas Civitaties. Budapest.
