Oldal 52 [52]
Városi terek, identitások e 51
nek véleménye alapján. Hablicsek hangsúlyozza, hogy a négyféle adatfelvételi
eljárás eredményei nem összehasonlíthatóak egymással, illetve, hogy a hazai
cigányság létszámának közvetlen népszámlálási információk (akár nemze¬
tiség, akár nyelvismeret) alapján történő meghatározása problematikus."
Ladányi és Szelényi cikkükben a közép-európai roma népesség etnikai be¬
sorolási rendszereinek három típusát nevezik meg: a megkérdezett etnikai
önazonosítását, vagyis, hogy ki tekinti magát romának; a romákkal foglal¬
kozó , szakemberek" (védőnők, tanítók, önkormányzati tisztviselők, szoci¬
ális munkások stb.) besorolását; végül pedig, hogy kit tekintenek romának
a kereskedelmi vagy tudományos célokat szolgáló kérdőíves felmérést végző
kérdezőbiztosok."" Anélkül, hogy részletesebben belemennék a különféle
klasszifikációs módszerek elemzésébe, a Ladányiék által is felsorolt számos
szempont közül csupán egyet emelnék ki. A szerzőpáros külön hangsúlyoz¬
Za a városi gettókban élők esetét, hiszen ott a lakcím önmagában az etnikai
származás bizonyítéka lehet." Bár Ladányiék a bulgáriai Szliven városának
Nadezsda nevű, teljes mértékben szegregált cigánygettóját hozzák fel pél¬
dának, amely természetesen más társadalmi-kulturális jellemzőkkel bírhat,
mint a budapesti Józsefváros, a lakhely stigmájának jelentőségét azért érde¬
mes konstatálni.
Bár Keményék úttörő kutatásai nem tértek ki külön a budapesti kerüle¬
tek roma számarányaira, " a VIII. kerületi roma lakosság számának megbe¬
csüléséhez forrásul szolgálhatnak a különböző etnikai arányokra rákérdező
népszámlálási adatok, azzal együtt is, hogy mivel 1980 előtt a népszámlálási
íven nem szerepelt kérdés az etnikai hovatartozással kapcsolatban, így itt is
hiányos adatok állnak csak rendelkezésre. Demeter Zayzon Mária szocioló¬
gus 1994-es, a Budapesten élő kisebbségi csoportok statisztikai és szociológi¬
ai jellemzőiről szóló könyvében egyrészt népszámlálási nemzetiségi adatok¬
ra, másrészt a kisebbségi önkormányzatok, egyesületek vezetőivel készített
interjúkra támaszkodott." A vizsgálat szerint a budapesti kerületek közül
a VIII. kerületben él a legtöbb roma lakos, 20 000 fővel (1994-ben!), ezt kö¬
vetik a szomszédos, VII. és IX. kerületek. Eszerint az adat szerint a főváros
roma lakosságának 2090-a élt az említett korszakban a Józsefvárosban.
" Hablicsek László 2007: Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és
2021-ig történő előrebecslésére. Demográfia. 50:1.7-8.
Ladänyi-Szelényi 2001: 29-30.
% Ladänyi-Szelényi 2001: 34.
2 Kemény Istvän-Janky Béla-Lengyel Gabriella 2004: À magyarorszägi cigányság 1971-2003. Gondolat
- MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Budapest. 12.
ma Demeter Zayzon Mária 1994: A budapesti népesség nemzetiségi, etnikai arculata. Humanitas Civita¬
ties. Budapest.