Oldal 49 [49]
48 e Köztes terek
Binder Mátyás történész pedig a peripatetikus, az underclass és a szegénység
kultúrájának elméleteit számba vevő tanulmányában arra jutott, hogy a „«ci¬
gányságot; alapvetően egy egységes, történetileg kialakult, külső klasszifikációs
mechanizmus és sok egyedi, a gazdasági stratégiától, politikai viszonyoktól és
az akkulturációs folyamatoktól befolyásolt, etnikus kultúra határozza meg".
A Magyarországon élő roma lakosságra vonatkoztatott underclass fogal¬
mát Ladányi János és Szelényi Iván vezették be a szakirodalomba, mert sze¬
rintük a cigányokkal kapcsolatos kutatásokat nem egy etnikai, hanem egy
erősen marginalizált társadalmi csoport kérdéseiként kellett kezelni. Termé¬
szetesen ez a vita egy sokkal szélesebb keretbe illeszkedik és más, etnicitással
kapcsolatos művekben is fontos helyet kap: az etnicitás és a faj biológiai deter¬
mináltsággal vagy szociális konstrukcióként való értelmezésével függ össze.
Ladányiék álláspontja erősen támaszkodott Fredrik Barth etnikai csopor¬
tokról szóló klasszikus elméletére, miszerint minden etnikum egy társadal¬
mi konstrukció és az etnikumok közötti határvonalak nem különíthetők el
élesen." Ladányi és Szelényi annak ellenére választották tehát az underclass
megnevezést, hogy tisztában voltak a fogalom pejoratív, megbélyegző vol¬
tával, amely az adott etnikai kisebbséget, vagyis jelen esetben a cigányságot
okolta a szegénység kialakulásáért. Michael Stewart antropológussal 2001¬
ben a Beszélő című folyóiratban folytatott vitájukban azonban arra hivatkoz¬
tak, hogy a posztkommunista társadalmakban, vagyis a rendszerváltás után
kialakult nagyvárosi terekben olyan strukturális változások mentek végbe,
melyeknek (főleg) roma elszenvedői a tartós szegénység kialakult állapotá¬
ban már nem voltak leírhatóak a , kirekesztett" fogalmával, hanem ponto¬
sabban illet rájuk az underclass terminusa."" Ahogy Lugosi Győző idézte egy
tanulmányában Ladányiékat: , a társadalmi tudatban egybemosódik az etni¬
citás és a szegénység: ha valaki szegény, akkor eleve nagyobb valószínűséggel
feltételezik róla, hogy cigány is [...] Az underclassba szorultakkal elöbb-utöbb
»ciganyul« bannak [...] Az etnikai identitás tehát nagymértékben a strukturá¬
lis pozícióból következik.""
A fent részletesebben bemutatott történeti-társadalmi folyamatok vezet¬
tek tehát oda, hogy a nagyvárosi , gettókban" maradó roma lakosság a 90-es
évekre az underclass , kényszerzubbonyát" magán viselve egy olyan állapotot
jelenített meg, amelyben etnicitás és szegénység összekapcsolódott; a sze¬
18 Binder Mátyás 2010: Elképzelt kultúra. A roma/cigány kultúra egy lehetséges értelmezése és félreér¬
telmezései. Eszmélet. 22:86. 185.
9 Poutignat, Philippe-Streiff-Fenart, Jocelyne 1995: Theories de l’ethnicite, suivi de Barth, Fredrik Les
groupes ethniques et leurs frontieres. PUF. Paris.
Stewart, Michael S. 2001: Depriväcié, romäk €s „underclass”. Beszélő. 7-8. és Ladányi János, Szelé¬
nyi Iván 2001: Van-e értelme az underclass kategória használatának? Beszélő. 11.
4 Lugosi Győző: i.m. 4., eredeti kiemelés.
110