Seite 48 [48]
OCR
Városi terek, identitások e 47 a társadalom által hátrahagyottakat, a munkaerőpiacról kiszorultakat jelentette, mindenképpen része lett a társadalomtudományos és a köznapi diskurzusnak is. Jobboldalról gyakran használták fel a jóléti államellenes politikák igazolására, amikor az underclasst, vagyis a városi gettókba szorult afrikaiamerikai szegényeket úgy állították be, mint akik kultúrájuknál fogva saját maguk okozzák szegénységüket, mivel nem tudnak és nem is akarnak kitörni kedvezőtlen státuszukból."" Eszerint szegénységüket tehát nem strukturális okok vagy rasszista előítéletek okozták, hanem a , szegénység kultúrája", mely, - mivel az észak-amerikai kontextusban elsősorban a fekete városi kisebbség kapcsán merül fel a fogalom -, ezen a ponton összemosódott az underclass etnicitasaval. A mar emlitett The Truly Disadvantaged című kötet volt az egyik legfontosabb liberális válasz a vitában, de Wilson mellett sokan mások kritizálták az underclasst morálisan megbélyegző volta miatt. Loic Wacguant szerint a fogalom kívülről (vagy felülről); az újságírók, politikusok és tudósok által konstruált és negatív címkeként, vagyis stigmaként rakódott az észak-amerikai alsó osztálybeli fekete városi lakosságra." Az underclass romákkal kapcsolatos használata elsősorban a nagyvárosi , gettókba? szorult, a rendszerváltás után radikálisan leszakadt romák esetében merül fel; ahogy ugyanis az amerikai feketék kapcsán, a magyarországi társadalomtudósok között is évtizedek óta zajlik az etnicitás kontra szegénység fogalompáron zajló vita. Ahogy Oláh József megjegyezte egy, a roma identitásról szóló tanulmányában, " a roma önreprezentáció két értelmezési csoportra oszlik. Az első a nem romák által tematizált etnikai identitás, melyet egyfajta ,roma nacionalizmusként” is érthetünk, a másik pedig a romákról szóló kutatások, publikációk összessége, ahol azonban mindvégig felmerül a kérdés, hogy etnikus vagy a szegénység kultúrája megközelítésből elemzik-e a kapott adatokat. A magyarországi roma kultúra kortárs értelmezéseiben ez a dichotómia újra és újra felmerül; Szuhay Péter, a Néprajzi Múzeum mára felszámolt roma gyűjteményének vezetője szerint például a cigány kultúra s alapvetően szóbeliségre épülő, népi kultúra, ami kisebbségi, alávetett helyzetben van, jobbára el nem ismert és marginális, a cigányság nagy csoportjaira jellemzően részben hiány- és részben szegénységi kultúra, az esetek jelentős részében szubkultúra és törzsi nemzetségi kultúra, sok esetben pedig olyan lokális kultúra, amely még a kulturális egységesülést megelőző állapotnäl tart”."” 104 Ladányi János-Szelényi Iván 2001: Van-e értelme az underclass kategória használatának? Beszélő 11. 94. 5 Wacquant, Loic 2005: Parias urbains, Ghetto, banlieues, État. La Découverte. 106 Oláh József 2008: Roma identitás és önreprezentáció. Kisebbségkutatás. 17:4. 691. 17 Szuhay Péter 1999: A magyarországi cigányok kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája. Panormáma. Budapest. 11.
