Seite 48 [48]
Városi terek, identitások e 47
a társadalom által hátrahagyottakat, a munkaerőpiacról kiszorultakat jelen¬
tette, mindenképpen része lett a társadalomtudományos és a köznapi diskur¬
zusnak is. Jobboldalról gyakran használták fel a jóléti államellenes politikák
igazolására, amikor az underclasst, vagyis a városi gettókba szorult afrikai¬
amerikai szegényeket úgy állították be, mint akik kultúrájuknál fogva saját
maguk okozzák szegénységüket, mivel nem tudnak és nem is akarnak kitör¬
ni kedvezőtlen státuszukból."" Eszerint szegénységüket tehát nem struktu¬
rális okok vagy rasszista előítéletek okozták, hanem a , szegénység kultúrá¬
ja", mely, - mivel az észak-amerikai kontextusban elsősorban a fekete városi
kisebbség kapcsán merül fel a fogalom -, ezen a ponton összemosódott az
underclass etnicitasaval. A mar emlitett The Truly Disadvantaged című kötet
volt az egyik legfontosabb liberális válasz a vitában, de Wilson mellett sokan
mások kritizálták az underclasst morálisan megbélyegző volta miatt. Loic
Wacguant szerint a fogalom kívülről (vagy felülről); az újságírók, politikusok
és tudósok által konstruált és negatív címkeként, vagyis stigmaként rakódott
az észak-amerikai alsó osztálybeli fekete városi lakosságra."
Az underclass romákkal kapcsolatos használata elsősorban a nagyvárosi
, gettókba? szorult, a rendszerváltás után radikálisan leszakadt romák eseté¬
ben merül fel; ahogy ugyanis az amerikai feketék kapcsán, a magyarországi
társadalomtudósok között is évtizedek óta zajlik az etnicitás kontra szegény¬
ség fogalompáron zajló vita. Ahogy Oláh József megjegyezte egy, a roma iden¬
titásról szóló tanulmányában, " a roma önreprezentáció két értelmezési cso¬
portra oszlik. Az első a nem romák által tematizált etnikai identitás, melyet
egyfajta ,roma nacionalizmusként” is érthetünk, a másik pedig a romákról
szóló kutatások, publikációk összessége, ahol azonban mindvégig felmerül a
kérdés, hogy etnikus vagy a szegénység kultúrája megközelítésből elemzik-e
a kapott adatokat. A magyarországi roma kultúra kortárs értelmezéseiben ez
a dichotómia újra és újra felmerül; Szuhay Péter, a Néprajzi Múzeum mára
felszámolt roma gyűjteményének vezetője szerint például a cigány kultúra
s alapvetően szóbeliségre épülő, népi kultúra, ami kisebbségi, alávetett hely¬
zetben van, jobbára el nem ismert és marginális, a cigányság nagy csoport¬
jaira jellemzően részben hiány- és részben szegénységi kultúra, az esetek
jelentős részében szubkultúra és törzsi nemzetségi kultúra, sok esetben pedig
olyan lokális kultúra, amely még a kulturális egységesülést megelőző álla¬
potnäl tart”."”
104 Ladányi János-Szelényi Iván 2001: Van-e értelme az underclass kategória használatának? Beszélő 11. 94.
5 Wacquant, Loic 2005: Parias urbains, Ghetto, banlieues, État. La Découverte.
106 Oláh József 2008: Roma identitás és önreprezentáció. Kisebbségkutatás. 17:4. 691.
17 Szuhay Péter 1999: A magyarországi cigányok kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája.
Panormáma. Budapest. 11.