Page 44 [44]
OCR
Városi terek, identitások e 43 a specifikus, regionális történeti okokat (a Hanák Péter, illetve Ladányi János által is elemzett klasszikus gangos bérház különböző társadalmi rétegeket fizikailag egymáshoz közel tartó voltát), valamint a gazdasági fejletlenséget." Ahogy tehát a szakirodalom egy része megállapítja, Magyarországon a szocializmus alatt eredendően nem alakultak ki egybefüggő, nagy kiterjedésű szegregátumok, csak kisebb, mikroterületek, cigánytelepek voltak jellemzőek. A 70-es évektől kezdve és a rendszerváltást követően a roma lakosság térbeli elkülönülése mégis egyre határozottabban jelent meg. Ladányi Jánost idézve a pesti kerületek fokozatos leszakadása, gettósodása kapcsán az derül ki, hogy már az első világháború után elkezdődött, a szocializmus évtizedei alatt pedig erőteljesen felgyorsult az a migrációs folyamat, amelynek során a magasabb státusúak elhagyták, a vidékről felköltöző szegények pedig elfoglalták a szóban forgó városrészeket. A VIII., IX. kerület slumosodäsäban a cigány népesség tömeges bevándorlásával új fejezet nyílt meg, mert bár ezen a területen mindig is élt roma lakosság, annak társadalmi státusa teljesen más volt, mint a 70-es évektől beáramlóké. Míg a hagyományosan, a XIX. századtól a Józsefvárosban viszonylag kis számban és lokalizáltan élő romák - ahogy arról a későbbiekben szó lesz - a cigány társadalom legfelső rétegeihez, legfőképpen a muzsikusokhoz tartoztak, addig az újonnan beköltözők éppen a társadalom aljáról, a falusi mélyszegénységből érkeztek. A 70es években történő cigánytelep-felszámolás után tömeges bevándorlás kezdődött, a vidékről (főleg Észak-Magyarországról) a fővárosba érkezők pedig elsősorban az addigra értékét vesztő, elhanyagolt városrészekbe költöztek.?? Ez a lakosságcsere együtt járt az államszocialista időszak jellemző lakásállományba való beavatkozásaival: a lakások államosításával, a társbérletesítéssel, a házak karbantartásának elmaradásával, illetve az épületek folyamatos lerobbanásával.? Ezen eljárások mellett Tomay Kyra városszociológus a második világháború alatti deportálásokat, evakuálásokat is a pesti belső kerületek slumosodának okaként sorolta fel, melyek, felújítás vagy rehabilitáció híján egyre jobban leszakadtak a főváros többi részétől." A szegregálódás, a marginalizálódás és a dzsentrifikálódás, vagyis az említett belső-budapesti kerületekben lezajlott térbeli-társadalmi változások pedig mind olyan folyamatok voltak, melyek a társadalmi polarizáció felé vezettek. Ladányi János és Csanádi Gábor írásaikban a romák rendszerváltás utáni leszakadását, az általuk underclassnak nevezett réteg marginalizálódását 2 Bodnar, Judit 2001: Fin de Millénaire Budapest. University of Minnesota Press. 31-32. » Ladanyi Janos, Szelényi Ivan 1998: Class, Ethnicity and Urban Restructuring in Postcommunist Hungary. In Enyedi, György (dir.): Social Change and Urban Restructuring in Central Europe. Akademiai Kiado. Budapest. 74-75. #3 Ladänyi-Szelenyi: i.m.: 72-74. 94 Tomay Kyra 2006: Slumosodas és varosrehabilitacié Budapesten. Tér és Tarsadalom. 95-99.
