OCR
42 e Köztes terek között USsti nad Labem és Pilzen városában került erre sor). A térbeli elkülönítés ezen példái tehát rímelnek a Picker-féle, a gyarmatosításból eredeztethető, az alacsonyabb rendűnek, deviáns, veszélyes fajnak tekintettek elzárásmechanizmusaira. Azonban látnunk kell, hogy a számos esetben botrányos módon, feljelentéssel és pereskedéssel járó gettósítási gyakorlatok merőben különböznek a nyócker gettójától: a korábban említett szándékoltság, kényszer kérdése itt markánsan megkülönbözteti egymástól a valódi fallal körülvett, elsősorban kisvárosi cigánygettókat és a budapesti VIII. kerület egy bizonyos területén körülhatárolható , szimbolikus gettót" Említhetjük még a Picker által is elemzett bukaresti negyed, Ferentari példáját, amely a román köztudatban és médiában, hasonlóan a nyóckerhez, a cigány gettó, a legszegényebb és a legveszélyesebb városrész stigmáját viseli, azonban a kerület periférikus elhelyezkedése és a kommunista időszakban kezdődő társadalomtörtenete ugyancsak határozottan eltér Józsefvárosétól.? Mindezeken túl is találhatunk ellentmondó megállapításokat az államszocialista időszak urbanizációjával, városszociológiájával foglalkozó szakirodalomban. Egyes szerzők szerint a szocializmus legfőbb társadalmi változásai a rendszer paradox jellegével magyarázhatók: elméletben azt feltételezzük, hogy a szocialista rendszer egalitárius akart lenni, minden társadalmi osztálynak azonos lehetőségeket és jogokat biztosítva, a valóságban azonban a korszakban erőteljes társadalmi polarizáció, különösen a már eleve alacsonyabb státuszú rétegek radikális elszegényedése ment végbe. A társadalmi polarizáció szoros értelembe véve azt jelentette, hogy a társadalmi hierarchia aljára szorult réteg kiszélesedett, míg az elit konszolidálódott. A szocialista társadalmi átalakulás legszembetűnőbb eleme Weclawowicz szerint tehát a szociális és térbeli polarizáció növekedése volt. A két legfőbb új, és egyben szélsőséges társadalmi réteg pedig egy új elit és az úgynevezett új szegénység volt." Ezzel szemben Bodnár Judit várostörténész és szociológus az évezredvégi Budapestről szóló monográfiájában a közép-kelet-európai szocialista város jellemzői kapcsán azt állapította meg, hogy ezekben a városokban, különféle okok miatt, a szegregálódás teljes hiányát, vagy csak sokkal kisebb mértékű jelenlétét lehet megfigyelni. Bodnár három fő szempontot jelöl meg: a szocializmus mint politikai rendszer uniformizáló hatását, # City Authorities Build Ghetto Wall in Usti nad Labem, Czech Republic, 14. October 1999. http:// www.errc.org/article/city-authorities-build-ghetto-wall-in-usti-nad-labem-czech-republic/204 » Ket tanulmäny a Ferentari värosnegyedröl: Pulay Gergely: La crasma din Ferentari: Talebans and Junkies in Texas. http://socasis.ubbeluj.ro/urbanblog/wp-content/uploads/2010/05/Pulay%20 (2010)%20-%20La%20crasma%20din%2oFerentari.pdf). Ioana Florea: To name or not to name, that is the question about Ferentari. ııth International Conference on Urban History. ‚Cities & Societies in Comparative Perspective’ Prague. August 29th - September ıst, 2012. » Wectawowicz: i.m. 55.