Page 42 [42]
Városi terek, identitások e 41
Gettók (?) Magyarországon
Érdemes tehát Picker gondolatait összevetni azzal a szakirodalommal, ami
kifejezetten a keleti blokk városfejlődését és szegregációs formáit vizsgálta;
annál is inkább, mivel a posztszocialista országok városfejlődése kapcsán
számos helyen előfordult a gettó kifejezés - paradox módon minden eset¬
ben éppen a szocialista korszak romákra vonatkozó erőltetett asszimilációja
kapcsán. Grzegorz Wectawowicz szerint a kelet-európai régió posztszocia¬
lista fővárosai (Prága, Varsó és Budapest) az 1989 után létrejött társadalmi
változás központjait szimbolizálják, így az átmenetet általuk lehet leginkább
illusztrálni." A posztszocialista átmenetben való hasonlóságok, párhuzamok
ellenére van egy mutató, amelyben Magyarország és Budapest mindenkép¬
pen eltért a többi régióbeli nagyvárostól: míg az etnikai különbözőség kérdé¬
se viszonylag kevéssé van (vagy volt a rendszerváltást közvetlen követő idő¬
szakban) jelen a közép-európai városokban, addig Budapest kivételt képez.
Itt, utalva a feljebb már említett, kivételt képező közép-európai roma get¬
tókra, érdemes egy rövid kitérőt tenni és a Picker-féle cigány városi területek
ebbe a régióba eső példáit röviden felülvizsgálni. Felmerül a kérdés ugyanis,
hogy mennyire tekinthető a budapesti VIII. kerület , cigánygettója" unikum¬
nak, a térségben jellemző szegregált területek egyedi esetének, illetve illesz¬
kedik valamilyen módon egy nagyobb rendszerbe? Anélkül, hogy részletesen
elemezném a többi közép-európai főváros társadalmi-térbeli polarizációval,
roma lakossággal kapcsolatos helyzetét, az mindenképp feltűnő, hogy a fővá¬
ros központi részében elhelyezkedő, történelmileg jelentős városnegyednek
tekinthető Józsefvárossal szemben a roma gettó tipikus példái teljesen más
földrajzi elhelyezkedéssel és társadalmi berendezkedéssel bírnak a szomszé¬
dos országokban. Ahogy azt Mariusz Czepczynski lengyel geográfus írja,
a rendszerváltást követő társadalmi és gazdasági polarizáció városi tájra
gyakorolt hatása az etnikai különbözőséggel is kiegészült, vagyis a régió vá¬
rosainak legégetőbb problémája a roma kisebbség helyzete lett. Czepczynski
szerint a legmarkánsabb példák a térbeli elkülönítésre Szlovákiában és Cseh¬
országban találhatóak, de számos romániai és bulgáriai városban is történtek
lépések a roma lakosság térbeli szegregálására."
Azonban, mint az egyébként a médiában is gyakran bemutatásra került,
a térbeli elkülönítés itt a radikális gettósítás formájában jelent meg, vagyis az
egyes városok, városrészek fallal való körülzárásával (Csehországban többek
Wectawowicz, Grzegorz 1998: Social Polarisation in Postsocialist Cities: Budapest, Prague and War¬
saw. In Enyedi, György (dir.): Social Change and Urban Restructuring in Central Europe. Akadémiai
Kiadó. Budapest. 55.
%7 Czepczynski, Mariusz 2008: Cultural Landscapes of Post-Socialist Cities. Representation of Powers
and Needs. Ashgate. Aldershot. 175-176.