Oldal 37 [37]
36 e Köztes terek
akár a kívülállók városnegyedről alkotott reprezentációinak. Végezetül, mint
ahogy erre feljebb már utaltam, a negyed fogalma a könyv végén jutott ismét
fontos szerephez, a Rév8 által Magdolna-negyedként elnevezett városrész
identifikációs lehetőségei kapcsán.
A gettó
A nyócker azonban nem csak városnegyed: a köznapi és a tudományos dis¬
kurzus egyaránt emlegeti - még ha sokszor idézőjelben is - „gettökent”.
A gettó kifejezés a történet- és társadalomtudományokban két fő jelentéssel
szerepel: a zsidó gettóéval, melynek első megjelenése az 1516-ban a velencei
Cannaregio szigetén létrehozott Ghetto Nuovo volt, illetve az amerikai fe¬
keték által lakott városnegyedével. A két fogalom és a hozzájuk kapcsolódó
jelenségek, mint a szándékolt vagy szándék nélküli szegregáció, a gettó és az
etnikai negyed distinkciója máig sok kérdést vet fel és éles vitákra ad okot
a nyugati társadalomtudomány ma élő legmeghatározóbb szereplői között;
Bruce D. Haynes és Ray Hutchison amerikai városszociológusok 2012-ben
egy egész tanulmánykötetet szenteltek a gettónak, illetve annak kortárs, glo¬
bális kérdésfeltevéseinek és ellentmondásainak.
A kifejezés társadalomtudományos kiindulópontjának általában a Chi¬
cagói Iskola első generációjához tartozó Louis Wirth 1928-as A gettó című
könyvét szokás tekinteni, ami a XX. század elején Chicagóban élő zsidó be¬
vándorlók városi elhelyezkedését elemezte, összehasonlítva a középkori eu¬
rópai zsidó gettót az amerikai etnikai városnegyed valóságával. A Chicagói
Iskola szemléletéből fakadóan Wirth a gettót egy , természetes területnek"
tekintette, amely a különböző csoportok saját kulturális formáinak meg¬
tartására fenntartott igényből született." A szociológus Loic Wacguant ezt
Wirth és az egész Chicagói paradigma alapvető hibájának tekinti, szerinte
ugyanis Wirth a gettó történetét (a humán-ökológiának megfelelően) termé¬
szettörténetként írta meg, miközben az inkább a különböző etnikai csopor¬
tok aszimmetrikus hatalmi viszonyainak a városi térben való leképeződése."
Mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy Wirth, sőt, az őt követő, elsősor¬
ban fehér társadalomtudósok még húsz évig nem használták a gettó kife¬
jezést a fekete városnegyedek leírására. Wirth tehát a gettót kizárólag Chi¬
§ Haynes, Bruce - Hutchison, Ray 2008: The Ghetto: Origins, History, Discourse, Symposium of the
Ghetto. City and Community. 7:4. 349.
Wacquant, Loic 2011: A Janus-Faced Institution of Ethnoracial Closure: A Sociological Specificati¬
on of the Ghetto. In Haynes, Bruce - Hutchison, Ray (eds.): The Ghetto: Contemporary Global Issues
and Controversies. Boulder. Westview. 9.