Page 36 [36]
Városi terek, identitások e 35
szetesen ugyancsak releváns volt a kerületi roma kisebbségi önkormányzat,
illetve más civil-politikai szervek működése. Az utolsó aspektus, amit a szer¬
ző Marxloh példáján bemutatott, a tér szimbolikus dimenziója volt, amely
két, Greverus által meghatározott funkciót tartalmazott. A szociokulturális
funkció a teret egy olyan szociokulturális integritásnak tekintette, ahol egy
adott társadalmi csoport megszervezhette és reprezentálhatta magát, a másik
pedig az adott térhez kötődő esztétikai, hagyományos és érzelmi értékeket
tartalmazta. Ebben az esetben a városnegyed egyfajta díszletként működött
a lakosai számára, olyan háttérként, ahol azok bemutatkozhattak. Han¬
hörster szerint a , törökök a török világban" csoport számára a szimbolikus
tartalom kifejezetten negatív volt Marxloh-val kapcsolatban, hiszen az etni¬
kailag leginkább szegregált részek egyúttal a legrosszabb fizikai állapotban
levők is voltak, így ezen negyedrészek szimbolikusan is stigmatizálódtak."6
Ez az utolsó, szimbolikus dimenzió szocio-kulturális integritás funkciója az,
amely talán a nyócker identitása kapcsán is a legmarkánsabban megjelent,
a különböző reprezentációkból fokozatosan felépült.
A fentiekben vázolt, a városnegyedekkel kapcsolatos elméleti fejtegetések,
kategorizációs és definíciós lehetőségek természetesen nem teljesen fedik le
a társadalomtudományos diskurzusokban fellelhető válaszokat, megközelí¬
téseket. A városnegyed, mint láthattuk, értelmezhető történeti, geográfiai,
szociológiai és adminisztratív szempontból; mindazonáltal úgy tűnik, sok¬
szor egy szubjektív, érzések és személyes tapasztalatok alapján megélt jelen¬
ség, amelyet valójában nehéz bármilyen keretben is láttatni. Lehet beszélni
viszonyról, kötődésről a városnegyed és lakói között, de ez az identitásképző
egység, a városnegyedhez való tartozás sosem lehet homogén és általános egy
adott csoport számára. A rendszerváltás óta eltelt időben a nyócker esetében
is sokféle kapcsolódás, kötődés alakult ki; a környék identitása és később, az
emlékezete másképp formálódott a különböző státuszú, korú, nemű, etnikai
és kulturális hátterű lakosok, illetve a kívülállók számára. A kettős, gyakran
ambivalens percepció nyomán akár biztonságot, ismerősséget is nyújthatott
belülről, miközben a városnegyed, illetve annak elnevezése, a nyócker kívül¬
ről gyakran stigma maradt, a mögötte található terület pedig részben ma is
ismeretlen, távoli városrésznek tűnik. Míg a szimbolikus tér szociokulturális
funkciói azokban az esetekben kerültek elő (fesztiválok, a Roma Parlament
rendezvényei, a hip-hop szubkultúra helyi megnyilvánulásai), amikor a vá¬
rosnegyed valódi teret nyújtott az önszerveződéshez illetve az önreprezentá¬
cióhoz, olyan gyakorlatok is ismertté váltak (ugyancsak a hip-hop kultúra,
illetve a kerületről szóló filmek kapcsán), amelyek esetén a nyócker megma¬
radt díszletnek, és puszta háttérként szolgált akár a saját lakosai életének,
66 Hanhorster: i.m.336.