Oldal 34 [34]
OCR
Városi terek, identitások e 33 nalizálódott városrész különböző jellegzetes lakossági csoportjain keresztül megvilágítsa az etnikai identitás és helyhez kötöttség kapcsolódási pontjait. Marxloh, hasonlóan Józsefvároshoz, 1993 óta kiemelt, európai uniós támogatásokban részesült, tagja volt az , Urban Neighbourhoods with a special need for renewal”” programnak, ezen felül pedig az Európai Bizottság URBAN programjában is kapott támogatást 1995 és 2000 között. Hanhörster háromféle lakost nevezett meg a városnegyedben, a , német őslakosokat" (German old-timers), a ,,tor6k6k a török vilägban” (Turks in the Turkish world) csoportját és a , felfelé mobil török középosztályt" (the upwardly mobile Turkish middle class). A kutatäs során interjú készült a lakosokkal és a szakértőkkel, valamint az előbbieknek mentális térképet" is kellett rajzolniuk saját környékükről, melyből izgalmas módon bontakozhatott ki a különböző rétegek saját terükhöz fűződő viszonya. Az egész életükben Marxlohban élő , német őslakosok" percpeciójában az egykori homogén negyedstruktúra és az összetartozás érzete radikálisan megváltozott a bevándorlók megjelenésével, ezért gyakran mutattak kirekesztő, xenofób magatartást. Zárt csoportként nem csak, hogy jellemzően a negyed olyan részein laktak, ahol egyáltalán nem, vagy csak elenyésző számban éltek törökök, de bizonyos, bevándorló-lakta negyedrészeket a mentális térképükről is töröltek." A második csoport, a , törökök a török világban" a bevándorlók (vendégmunkások) kirekesztettebb, alacsonyabb státuszú rétege, akik alacsony, folyamatosan romló lakhatási körülmények között éltek, ám nyitottak maradtak a szomszédokkal való kapcsolatra, valószínűleg éppen a polarizálódástól való félelem miatt. Hanhörster szerint azonban Marxlohban a kulturális határok a társadalmi diszkriminációhoz rendelődtek és erőteljesen jelentek meg a térben is, így ez a csoport nem tudott pozitívan identifikálódni a városnegyeddel, tovább szegregálódott. A harmadik csoport végül azokat a (nagyrészt többed-generációs) török bevándorlókat foglalta magába, akikben a többségi társadalomhoz való asszimiláció vágya erősebb volt, így a számukra problematikus második csoport életmódja helyett - ami gátolta volna őket az asszimilációban - a tőlük való elkülönülést választották. Ennek ellenére marginalizáltságuk és bizonyos fokú társadalmi kirekesztettségük fennállt, ezért sokan közülük inkább elhagyták volna a városnegyedet. Az URBACT II RegGov projekt része volt egyébként Magyarországon Kőbánya és Nyíregyháza is. http://urbact.eu/fileadmin/general_library/RegGov_Expert_Article__eng_.pdf. A mentalis vagy kognitiv térképeket a behaviorista geografia tudomanyaga kezdte hasznalni az 1960-as években. A módszerről a városkutatással összefüggésben az első és máig egyik leghivatkozottabb mű Kevin Lynch 1960: The Image ofthe City (MIT Press. Cambridge MA.) cimü müve. 64 Hanhôrster: i.m. 331-332.
