Oldal 34 [34]
Városi terek, identitások e 33
nalizálódott városrész különböző jellegzetes lakossági csoportjain keresztül
megvilágítsa az etnikai identitás és helyhez kötöttség kapcsolódási pontjait.
Marxloh, hasonlóan Józsefvároshoz, 1993 óta kiemelt, európai uniós támoga¬
tásokban részesült, tagja volt az , Urban Neighbourhoods with a special need
for renewal”” programnak, ezen felül pedig az Európai Bizottság URBAN
programjában is kapott támogatást 1995 és 2000 között. Hanhörster három¬
féle lakost nevezett meg a városnegyedben, a , német őslakosokat" (German
old-timers), a ,,tor6k6k a török vilägban” (Turks in the Turkish world) cso¬
portját és a , felfelé mobil török középosztályt" (the upwardly mobile Turkish
middle class). A kutatäs során interjú készült a lakosokkal és a szakértőkkel,
valamint az előbbieknek mentális térképet" is kellett rajzolniuk saját kör¬
nyékükről, melyből izgalmas módon bontakozhatott ki a különböző rétegek
saját terükhöz fűződő viszonya.
Az egész életükben Marxlohban élő , német őslakosok" percpeciójában
az egykori homogén negyedstruktúra és az összetartozás érzete radikáli¬
san megváltozott a bevándorlók megjelenésével, ezért gyakran mutattak
kirekesztő, xenofób magatartást. Zárt csoportként nem csak, hogy jellem¬
zően a negyed olyan részein laktak, ahol egyáltalán nem, vagy csak elenyé¬
sző számban éltek törökök, de bizonyos, bevándorló-lakta negyedrészeket
a mentális térképükről is töröltek." A második csoport, a , törökök a török
világban" a bevándorlók (vendégmunkások) kirekesztettebb, alacsonyabb
státuszú rétege, akik alacsony, folyamatosan romló lakhatási körülmények
között éltek, ám nyitottak maradtak a szomszédokkal való kapcsolatra, va¬
lószínűleg éppen a polarizálódástól való félelem miatt. Hanhörster szerint
azonban Marxlohban a kulturális határok a társadalmi diszkriminációhoz
rendelődtek és erőteljesen jelentek meg a térben is, így ez a csoport nem
tudott pozitívan identifikálódni a városnegyeddel, tovább szegregálódott.
A harmadik csoport végül azokat a (nagyrészt többed-generációs) török be¬
vándorlókat foglalta magába, akikben a többségi társadalomhoz való asszi¬
miláció vágya erősebb volt, így a számukra problematikus második csoport
életmódja helyett - ami gátolta volna őket az asszimilációban - a tőlük való
elkülönülést választották. Ennek ellenére marginalizáltságuk és bizonyos
fokú társadalmi kirekesztettségük fennállt, ezért sokan közülük inkább el¬
hagyták volna a városnegyedet.
Az URBACT II RegGov projekt része volt egyébként Magyarországon Kőbánya és Nyíregyháza is.
http://urbact.eu/fileadmin/general_library/RegGov_Expert_Article__eng_.pdf.
A mentalis vagy kognitiv térképeket a behaviorista geografia tudomanyaga kezdte hasznalni az
1960-as években. A módszerről a városkutatással összefüggésben az első és máig egyik leghivatko¬
zottabb mű Kevin Lynch 1960: The Image ofthe City (MIT Press. Cambridge MA.) cimü müve.
64 Hanhôrster: i.m. 331-332.