Page 32 [32]
OCR
Városi terek, identitások e 31 lóval rendelkeztek és olyanok, amelyekre inkább az elidegenedés volt jellemző, mindenesetre bizonyos környékeken a videki/falusi elet újrateremtődését figyelheték meg. Ezekben a városrészekben idővel egyre szorosabb kötelékek alakulnak ki a lakók között, amelyek később, a mobilitás növekedésével arányosan lazulni kezdtek." Természetesen a Chicagói Iskola elméleteit később sokan megcáfolták, illetve a Park-féle természetes, organikusan fejlődő városnegyedről inkább áttevődött a hangsúly egyfajta mesterségesebb, konstruáltabb kötelékteremtésre. A második világháború után kifejlődő északamerikai városnegyedeknél a szakirodalom a közösségbe való racionális beruházásaként írta le az adott városi tér fejlődését, ahol a lakosok kölcsönös szükségleteik - például a kisgyerekes családok a gyerekek szocializációja — miatt fektettek be a közösségbe. Végül, a városszociológiában ugyancsak megkerülhetetlen, német származású, Amerikába emigrált társadalomtudós, Herbert Gans a társadalmi osztályok perspektívájából elemezte a városnegyedeket. Szerinte a lakóközösségben fellelhető társadalmi kötelékek nagyrészt az amerikai nemzeti berendezkedés függvényeiként a széles társadalmi rétegekbe való betagolódást követték. A városnegyedben kialakított életformákat figyelembe véve pedig Gans szerint a középosztály kiemelkedett a formális önkéntes szervezetekbe való tömörülésben, a munkásosztályra pedig inkább a strukturálatlan, informális közösségbe való rendeződés volt jellemző." Összefoglalva tehát az angolszász - a társadalmi tőkét és szociális kohéziót, illetve ezek a modernizáció és globalizáció okozta válságát is a városnegyed erőterébe helyező - szakirodalmat, utalhatunk a neighborhood és a neighboring különbségtételére. Ray Forrest és Ade Kearns 2001-es tanulmánya szerint a hátrányos helyzetű városnegyedekben megnő a szomszédság szerepe, mivel ennek segítségével tudnak megküzdeni a lerobbant fizikai környezet okozta hátrányokkal. Ezzel szemben egy gazdag környéken a városnegyednek nagyobb a jelentősége, mint a szomszédságnak - az ott lakók inkább a negyedbe, mint fizikai környezetbe invesztálnak, kevésbé abba, hogy a társadalmi interakciók, kapcsolódások kiemelten elérhetőek legyenek." A továbbiakban érdemes még szót ejteni az úgynevezett , etnikai negyed" kategóriájáról, illetve az azzal kapcsolatos lehetséges klasszifikációkról. Nancy Green amerikai-francia társadalomtörténész az ,etnikai negyedekr6l” szóló tanulmányában a városnegyedek vizsgálatához az adott hely életciklusa szerinti kutatást javasolta, mivel szerinte a városnegyedek egyszerre 7 Guest, Avery M. - Cover, Jane K. - Matsueda, Ross L 2006: Neighborhood Context and Neighboring Ties. City & Community. 5: 4. 363-365. Guest et al: i.m. 365. 59 Forrest, Ray és Kearns, Ade 2001: Social Cohesion, Social Capital and the Neighbourhoods. Urban Studies. 38:12. 2130.
