Seite 32 [32]
Városi terek, identitások e 31
lóval rendelkeztek és olyanok, amelyekre inkább az elidegenedés volt jellem¬
ző, mindenesetre bizonyos környékeken a videki/falusi elet újrateremtődését
figyelheték meg. Ezekben a városrészekben idővel egyre szorosabb kötelékek
alakulnak ki a lakók között, amelyek később, a mobilitás növekedésével ará¬
nyosan lazulni kezdtek." Természetesen a Chicagói Iskola elméleteit később
sokan megcáfolták, illetve a Park-féle természetes, organikusan fejlődő vá¬
rosnegyedről inkább áttevődött a hangsúly egyfajta mesterségesebb, konst¬
ruáltabb kötelékteremtésre. A második világháború után kifejlődő észak¬
amerikai városnegyedeknél a szakirodalom a közösségbe való racionális
beruházásaként írta le az adott városi tér fejlődését, ahol a lakosok kölcsönös
szükségleteik - például a kisgyerekes családok a gyerekek szocializációja —
miatt fektettek be a közösségbe.
Végül, a városszociológiában ugyancsak megkerülhetetlen, német szár¬
mazású, Amerikába emigrált társadalomtudós, Herbert Gans a társadalmi
osztályok perspektívájából elemezte a városnegyedeket. Szerinte a lakókö¬
zösségben fellelhető társadalmi kötelékek nagyrészt az amerikai nemzeti be¬
rendezkedés függvényeiként a széles társadalmi rétegekbe való betagolódást
követték. A városnegyedben kialakított életformákat figyelembe véve pedig
Gans szerint a középosztály kiemelkedett a formális önkéntes szervezetekbe
való tömörülésben, a munkásosztályra pedig inkább a strukturálatlan, in¬
formális közösségbe való rendeződés volt jellemző." Összefoglalva tehát az
angolszász - a társadalmi tőkét és szociális kohéziót, illetve ezek a moder¬
nizáció és globalizáció okozta válságát is a városnegyed erőterébe helyező
- szakirodalmat, utalhatunk a neighborhood és a neighboring különbségté¬
telére. Ray Forrest és Ade Kearns 2001-es tanulmánya szerint a hátrányos
helyzetű városnegyedekben megnő a szomszédság szerepe, mivel ennek se¬
gítségével tudnak megküzdeni a lerobbant fizikai környezet okozta hátrá¬
nyokkal. Ezzel szemben egy gazdag környéken a városnegyednek nagyobb
a jelentősége, mint a szomszédságnak - az ott lakók inkább a negyedbe, mint
fizikai környezetbe invesztálnak, kevésbé abba, hogy a társadalmi interakci¬
ók, kapcsolódások kiemelten elérhetőek legyenek."
A továbbiakban érdemes még szót ejteni az úgynevezett , etnikai negyed"
kategóriájáról, illetve az azzal kapcsolatos lehetséges klasszifikációkról. Nan¬
cy Green amerikai-francia társadalomtörténész az ,etnikai negyedekr6l”
szóló tanulmányában a városnegyedek vizsgálatához az adott hely életcik¬
lusa szerinti kutatást javasolta, mivel szerinte a városnegyedek egyszerre
7 Guest, Avery M. - Cover, Jane K. - Matsueda, Ross L 2006: Neighborhood Context and Neighbor¬
ing Ties. City & Community. 5: 4. 363-365.
Guest et al: i.m. 365.
59 Forrest, Ray és Kearns, Ade 2001: Social Cohesion, Social Capital and the Neighbourhoods. Urban
Studies. 38:12. 2130.