OCR
Városi terek, identitások e 29 egyszerre tartalmazta a valahol élés módjait, gyakorlatait és reprezentációit, valamint a társadalmi háló tanulmányozását." A városnegyed definiálása kapcsán fontos kiemelni két gyakran előkerülő, egymással szembehelyezkedő perspektívát. Az elsönel a „negyed-falu” túlértékelését találjuk, melyben az adott városi teret a spontán szociabilitás, a feltételezett mikrotársadalom, a szoros kapcsolati háló jellemzi. Ez a felfogás a tér elsajátítását, saját-érzetét vitathatatlan tényként kezeli. A második perspektíva az urbánus formák gyors fejlődését veszi figyelembe és azt állítja, hogy a városi mobilitás megnövekedése miatt a negyedek lassan eltűnnek." Anélkül, hogy mindenáron éles határt próbálnánk húzni a két állítás között; összefüggésben a fentebb leírtakkal, azaz a különböző társadalmi státuszú városrészek közötti szociabilitásbeli eltérések miatt feltételezhetjük, hogy egyes, homogénebbnek tetsző városnegyedek megmaradnak, fejlődnek, identitásképző erőként hatnak, míg más, kisebb városi területi egységek elvesztik önálló voltukat és átalakulnak, esetleg beleolvadnak más városrészekbe. A városnegyed úgy is megjelenik, mint érzelmileg és társadalmilag felruházott hely (lieu investi), amely nem csak a lakosok - függően a történelmitársadalmi és demográfiai jellemzőktől - számára bír jelentőséggel, de azoknak is jelentést hordoz, akik nem ott laknak." A befektetett képzetek itt tehát mind individuális, mind kollektív szinten, de sosem izoláltan, téttel bírnak. Ahogy Barbara Allen tanulmányában olvashatjuk, a , városnegyed egy térbeli, politikai, társadalmi, pszichológiai forma egy adott pillanatban való kikristályosodása, a közelség komplex szerveződése, ahol különböző identitások formálódhatnak." Vitatható, hogy mennyire lehet általánosan elfogadott egy-egy ilyen meghatározás, illetve mennyire terjeszthető ki egy városnegyed egészére, azonban vannak olyan erőteljesebb reprezentációk, amelyek kollektívnak mondhatók: ezek, vagyis az egyes helyek felértékelése vagy stigmatizálása sematikusan, meghatározóan tudnak működni. A hellyel való identifikálódást, az adott térhez való tartozást azonban újfent sok tényező befolyásolhatja, mint például a lakosok neme, életkora, családi állapota, bevándorláshoz, etnikai háttérhez való kapcsolódása.? Az utolsóként említett jellemző, ahogy arra a későbbiekben még kitérek, különösen fontos identitásformáló jellegzetesség lehet: úgy tűnik, hogy az etnikai szegregációval és társadalmi-térbeli diszkriminá4 Humain-Lamoure, Anne-Lise i.m.: 44. # Lehman-Frisch-Sonia, Guérin-Pace-France, Allen B.-A.-L. Humain-Lamoure 2006: Le quartier, un lieu investi. In Authier, Jean-Yves, Bacqué, Marie-Hélène, Guérin-Pace, France (eds.): Le quartier, Enjeux scientifiques, actions politiques et pratiques sociales. La Découverte. 101. Lehman-Frisch et al: i.m. 102. 5 Lehman-Frisch et al: i.m. 104. 5 Guérin-Pace: i.m.: 157.