Seite 20 [20]
Bevezetés s 19
mataival, jellemzőivel foglalkozni. A rendszerváltás után Ladányi Szelényi
Ivánnal közösen is publikált számos, a posztkommunista városi leszaka¬
dást, gettósodást érintő írást. A szerzők figyelme egyrészt az elgettósodott
kistelepülésekre, falvakra terjedt ki, másrészt Ladányi több tanulmányában
foglalkozott kifejezetten a Középső-Józsefváros helyzetével, az ott lehetséges
városrehabilitáció és a szociális gettó összefüggéseivel.? Ladányi és Szelényi
1998-as Class, ethnicity and social-ecological change in post-communist Hun¬
gary című, Enyedi György szerkesztette tanulmánykötetben megjelent írása
fontos kiindulópont volt a rendszerváltás utáni nagyvárosi átstruktúrálódás
romákat is érintő folyamatainak megértéséhez.? Ladányi doktori disszertá¬
ciója, valamint annak könyvvé átdolgozott formája pedig a fent említett fo¬
lyamatok részletes, sok hasznos adatot közreadó bemutatása, mely ugyancsak
alapvető irányokat és témákat jelölt ki számomra." Az utóbbi években a Jó¬
zsefváros népszerű tudományos téma lett, számos cikk, szakdolgozat, illetve
különböző Európai Uniós projektek szakpolitikai dokumentuma született,
elsősorban a városnegyed rehabilitációját követő dzsentrifikáció témakör¬
ében.? Míg a 2010-es években született CEU-s szakdolgozatok a városnegyed
közelmúltbeli megújulása kapcsán a kulturális örökség és turizmus kapcso¬
latát, illetve a Kesztyűgyár dszentrifikációban betöltött szerepét vizsgálták,
addig az EUBORDERSCAPES nemzetközi projekt keretében a rehabilitáció
nyomán a városnegyed átalakuló kulturális-társadalmi határait elemezte."
A fizikai környezet okozta kulturális és társadalmi változások helyett Balázs
András doktori disszertációja a hálózatkutatás szempontjait figyelembe véve
kutatta a Magdolna-negyed szegregációs mintázatait.
Visszatérve az identitás és hibriditás fogalmainak alkalmazásához, elem¬
zésemben elsősorban azt volt szükséges megérteni, hogy a romákkal kapcso¬
latos tudományos vizsgálódások mennyire értelmezhetőek a posztkolonia¬
lizmus keretében; mennyire feleltethetőek meg a nyócker hibrid kulturális
gyakorlatai a brit kultúratudományos, mára emblematikussá vált elméletek¬
nek. Másképp fogalmazva, mennyiben hasonlít a posztkolonialista fekete
és a posztszocialista roma tapasztalat, amikor az identitásképzés különbö¬
» Ladanyi Janos teljes publikációs listaja: http://www.unicorvinus.hu/index.php?id=24294&no_ca
che=1&tx_efcointranet_pi1%5Bfomenu%5D=publikaciok&tx_efcointranet_pi1%5Bcusman%5
D=jladanyi&tx_efcointranet_pi1%5Bprint%5D=1.
Ladanyi Janos-Szelényi Ivan 1998: Class, ethnicity and social-ecological change in post-commu¬
nist Hungary. In Enyedi, Gyorgy (szerk): Social Change and Urban Restructuring in Central Europe.
Akadémiai Kiadó. Budapest. 67-86.
4 Ladányi János 2008: Lakóhelyi szegregáció Budapesten. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest.
5 többek között Nagy Klára és Nagy Zsuzsa a CEU-ra írt szakdolgozatai, Keresztély Krisztina és To¬
may Kyra írásai.
26 http://www.euborderscapes.eu/fileadmin/user_upload/Working_Papers/EUBORDERSCAPES_
Working_Paper_14_Keresztely_Scott_Virag.pdf.