Oldal 18 [18]
OCR
Bevezetés e 17 a szövegben a vizsgált tényezők összetartó kerete a városnegyed tere volt, vagyis az etnikai, társadalmi osztálybeli, kulturális szempontok a térbeliség kulturális jelentőségében nyertek értelmet. Shields szerint a térbeli aspektus nem helyettesíteni akarja a társadalmi nemek, osztályok és etnikai csoportok izolált vizsgálatait, hanem bevezet a társas lét különböző szempontjainak komplex összjátékába, a struktúrák és elrendezések bonyolult hálózatába, amelyben az emberek a mindennapi élet során küzdenek és kooperálnak egymással." Kutatásaimban egyszerre támaszkodtam a historiográfia forrásanyagfeldolgozására és a kulturális reprezentációk, identitásképző gyakorlatok elemzésére. Míg előbbi a rendszerváltás előtti évtizedek történetének megírásához, addig a második az elmúlt két évtizedben megkonstruált nyócker historiográfiájához volt szükséges. A városnegyed emlékezetének, roma identitásának megragadásához segítségemre voltak az évek során felvett interjúk;"" a vizsgált területen lezajló komplex történéseket, kulturális megnyilvánulásokat általuk a lehető legtöbb szemszögből tudtam dokumentálni. Az elemzésekhez felhasználtam tehát egyfelől a civil szereplőkkel, művészekkel, a kulturális szcéna résztvevőivel készült interjúkat, másrészt a városnegyed hivatalos, hatalmi pozícióiban lévő szereplőivel, a negyedrehabilitáció kivitelezőivel, szociális munkásokkal, várospolitikai döntéshozókkal készült beszélgetéseket. Az interjúalanyok nagy része a 2010-es évek elejére eltűnt a Józsefvárosból; munkahelyeik, projektjeik megszűntek vagy átalakultak, így ez a szöveg az ő egykori jelenlétüknek is emléket igyekszik állítani. Az interjúk mellett a kutatás évei alatt zajló résztvevő megfigyelés, a nyóckerben begyűjtött saját tapasztalatok, élmények, séták is segítettek. Az eltelt idő alatt háztömböket bontottak le, utcák alakultak teljesen át, a rehabilitáció nagyon erős nyomot hagyott a városnegyed épített környezetén. Az egykori roma kulturális gyakorlatok helyét néhol semmi sem őrzi, emléktáblák és köztéri jelzések híján pedig csak a kollektív emlékezet segíthet abban, hogy a rendszerváltás utáni Középső-Józsefváros roma identitása megőrződjön. Könyvemben a városnegyed közelmúltbeli emlékezetét négy alkotóelemen keresztül próbáltam rekonstruálni, összekapcsolva a városnegyedet mint egységet; az identitás problémáját; a hely kulturális reprezentációjának kérdését; és a mindezeket összefogó szereplők, a vizsgált térben élő roma lakosság jelenlétét. Bár a kutatásom elsősorban a rendszerváltás óta eltelt bő két 9 Shields, Rob: i.m. 10. 20 . Doktori tanulmányaim alatt, 2007 és 2012 között számos interjút készítettem a VIII. kerület elmúlt évtizedeinek különböző szereplőivel: szociális munkásokkal, szociológusokkal, a városnegyed rehabilitációját végző szakemberekkel, filmkészítőkkel és zenész-előadókkal, a helyi intézmények, civil szervezetek képviselőivel. A teljes interjúkat adatvédelmi okokból nem hoztam nyilvánosságra, a könyvben azonban számos helyen idéztem belőlük.
