Page 15 [15]
14 e Köztes terek
nak jelentéseket." A nyócker roma emlékezetét kutatva azonban az derült
ki, hogy történelmi folytonosság, azonosságtudat helyett a , megtermelt tér?
fragmentált, hézagos maradt, a legtöbb, romák által létrehozott identitás¬
konstrukció láthatatlanná vált, miközben a többségi társadalom egyfelől
a (szimbolikus) periférián hagyta a teret, másfelől számos reprezentációt is
létrehozott róla. A nyócker esetében tehát a rendszerváltás után a társadalmi
elkülönések és kulturális klasszifikácók térbelivé váltak és egyfajta , elképzelt
földrajzot" hoztak létre. Ebben a sokszor elképzelt térben számtalan társa¬
dalmi és kulturális gyakorlat, reprezentáció koncentrálódott, sűrű szövetet
konstruálva. A városnegyed közelmúltbeli identitásvizsgálatának tehát az
volt a tétje, hogy az egymást keresztező, ellentmondásos, underground vagy
hivatalos, emancipatorikus vagy paternalisztikus mozaikdarabok láthatóvá
válnak-e, megismerhetővé válik-e egy inkluzívabb, társadalmilag érzéke¬
nyebb városnegyed-történet?
Hibrid módszerek
A roma városi emlékezet és identitás megértéséhez a hibriditás fogalmát egy¬
szerre használtam retorikai eszközként és a posztszocialista városnegyed¬
ben felbukkanó kulturális gyakorlatok értelmezési kereteként. Módszerta¬
ni szempontból a hibriditás olyan eszközként merült fel, amely képes volt
rugalmasan több dolgot együtt reprezentálni, úgy, hogy egyszerre maradt
univerzális és partikuláris, valamint ugyancsak egyszerre volt képes az iden¬
titásnak és a különbözőségnek is forrása lenni." A nyóckeres identitás hib¬
rid modellbe helyezése megengedte a feljebb említett különböző, egymásnak
akár ellent is mondó nézőpontok együttes vizsgálatát; szoros kapcsolódás
híján, avagy épp ellentmondásokkal együtt is összetartotta az egymástól
esetenként széttartó diszciplínákat, elképzeléseket, teóriákat. Wolff-Michael
Roth nyomán a hibriditás tehát olyan norma volt, amely evidensnek tekinti
azt, hogy nincsenek egymástól tisztán leválasztható entitások, identitások,
minden csak a másikkal való viszonyán keresztül értelmezhető." A hetere¬
ogenitás, keveredés, sokféleség ebben az értelemben tehát nem valamilyen
különleges jellegzetesség, hanem alapvető tapasztalat — ezt pedig a látszólag
monoetnikus, fehér Budapesten a nyócker története egyedi módon példázza.
Keszei András 2011: A város narratív identitása. In H. Németh István et al (szerk.): A város és társa¬
dalma. Tanulmányok Bácskai Vera tiszteletére. Hajnal István Kör. Budapest. 438.
3 Kraidy, Marwan M. 2005: Hybridity, or the Cultural Logic of Globalization. Temple University Press.
Philadelphia. viii.
4 Wolff-Michael Roth 2008: Bricolage, métissage, hybridity, heterogeneity, diaspora: concepts for
thinking science education in the 21st century. Cult Stud of Sci Educ. 898.