Oldal 13 [13]
OCR
12 e Köztes terek az ívet próbáltam rekonstruálni, ahogy a rendszerváltástól a 2010-es évek elejéig a középső-józsefvárosi terek a budapesti roma lakosság emblematikus lakhelyévé, illetve számos reprezentációban és a köznapi diskurzusban egyfelől , cigánygettóvá", másfelől köztes, hibrid térré váltak. A városnegyed identitás-épülésének megértéséhez a város- és társadalomtörténeti vizsgálat kiegészült egy, a kulturális reprezentációk és identitásftormáló szerveződések bemutatásával. Az inkluzív, kisebbségi örökségre és emlékezetre érzékeny nyóckertörténet tehát igyekezett, legalább kis részben, pótolni a magyar történetírás és városantropológia ilyen jellegű hiányosságait. Az 1989-es demokratikus fordulat egész Budapesten számtalan, sok irányú változást eredményezett, és merőben új társadalmi-kulturális valóságot teremtett a józsefvárosi romák számára is. Nyilvánvaló, hogy a könyvben vizsgált kulturális gyakorlatok és örökségelemek, a városi identitás formálóinak jelentős része valamilyen módon tovább él 2010 után is. Azonban, ahogy arra már utaltam, a 2000-es évek végére sok kezdeményezés elhalt, a rendszerváltás után közvetlenül fellángoló emancipációs mozgalmak, kulturális önszerveződések és mindezek pár négyzetkilométeren belül található helyszínei erejüket vesztették, a józsefvárosi roma örökség és kulturális identitás nagyrészt láthatatlanná vált. A rendszerváltás után a nyócker, Budapest egyik leginkább szegregált és legnagyobb mértékben stigmatizált városnegyede , veszélyes hellyé" vált, a városkutatók, hivatkozva a Manuel Castells által már a kezdetektől kritikusan használt dual city koncepciójára, a , kettészakadt város" hátrahagyott felével azonosították. Castells a posztindusztriális New Yorkot, hasonlóan a 19-20. század fordulóján vizsgält Chicagöhoz, olyan värosi laboratöriumnak tekintette, amelyben a radikälisan megnövekedett värosi egyenlötlensegek, fokozódó társadalmi polarizáció a fogalom sok szempontból félrevezető jellege ellenére is megfigyelhetőek voltak. A , szegény" és , gazdag? városrészek a’70-es évek New Yorkjaban eröteljesen szetvältak, am Castells az etnikai, faji háttér, illetve a társadalmi nemek interszekcionalitasat is figyelembe véve egy, a dual city metaforájánál komplexebb és dinamikusabb modellt kínált a városkutatók számára." Ladányi János városszociológus szerint az ezredfordulóra Budapesten is létrejöttek a leszakadt városnegyedek, gettók. , Az egyik oldalon ott állnak a hatalmas bevásárlóközpontok, az újabb és újabb irodaházak, a Ferencváros, a Teréz-, az Erzsébet-, a Józsefváros legértékesebb belső és középső részeinek felújított épületei, lakásai [...]. A másik 7 — Polyák Levente 2005: Hely és reprezentációja. Nyócker és a nyolcadik kerület. In Bárány Tibor szerk.: A tarkaság dicsérete. Erasmus Kollégium Alapítvány. Budapest. 8 Mollenkopf, John H., Castells, Manuel 1991: Introduction, In Mollenkopf, John H., Castells, Manuel (eds): Dual City: Restructuring New York. Russel Sage Foundation. NY. 7-16.
