OCR
10 e Köztes terek lását és jellemzőit, addig Picker egy egész Európára kiterjedő hálózat egyik csomópontjaként tekint a , nyóckerre", amely hálózat megkonstruálásában elsősorban a gyarmatosításnak és a 19. századi faji, rassziszta alapú ideológiáknak volt szerepe. Az említett művekkel a későbbiekben részletesebben foglalkozom, azt azonban érdemes már most hangsúlyozni, hogy ezek, illetve más, a társadalmi és térbeli marginalizációval foglalkozó művek nagy része a romák városi történetét, emlékezetét, illetve a városi térben létrejövő, specifikus kulturális gyakorlatokat és reprezentációkat csak elvétve, vagy egyáltalán nem érintik. A városnegyed inkluzív történetének megírását tehát olyan fogalmakkal és megközelítés-módokkal - örökség, emlékezet és identitás — egészítettem ki, amelyek az említett hiányokat igyekeztek kompenzálni. Az örökségfogalom ebből a szempontból kifejezetten releváns lehet, hiszen amióta , minden örökség", olyan percepcióváltás vált lehetővé, , amely a kritikai távolság helyére a közvetlen élményvalóságból való részesedés szándékával a vágyott közelség programját állítja"." A kulturális örökség fogalma az 1970-es években végbement szemléletváltásnak köszönhetően ugyanis lehetővé tette a korábban csak az elit által definiált kultúrafogalmak participatív módon történő kiszélesítését; azt, hogy egyre szélesebb társadalmi rétegek mutathassák be és érvényesíthessék kultúrafelfogásaikat." A (roma) örökség értelmezési kerete a hagyományos történeti források és elemzések hiányában fogódzót tud nyújtani a városnegyed ellentmondásos, különböző szereplők által sokféleképpen megkonstruált identitásának megértéséhez. Könyvem a doktori kutatásom alapján született: míg kezdetben elsősorban a kerületet mint reprezentációs eszközt vizsgáltam - vagyis foglalkoztam azokkal a filmekkel, zenekarokkal, kulturális gyakorlatokkal, amelyek a nyócker gettójába pozícionálták magukat -, kérdéseim idővel egyre szélesebb, komplexebb összefüggésrendszerbe ágyazódtak. Kutatómunkám során egyszerre akartam megérteni a kerület slumosodásának történetét, térbeli és társadalmi leszakadásának folyamatát, valamint kortárs kultúráját, elsősorban az ott élő roma lakosság szempontjából. Kezdeti hipotézisem szerint a Józsefváros olyan képpé, a nyolckerré formálódott, mely egyszerre jelenítette meg a város fő sodrából való kívül maradást és egyfajta bent létet, egy vegyes, stigmáktól sújtott vagy épp büszkén vállalt identitást. Ezen kettősséget, a kerület többféle, gyakran ambivalens megítélését, a szemszögek ütközését kutatásom számos pontján tapasztaltam; a nézőpont megválasztásának kérdése az egész kutatás egyik alapvető alkotó elemévé vált. A kívülről meg+ — György Péter 2005: Minden archívum, minden örökség. Iskolakultúra. 6. 5 Sonkoly Gábor 2009: Léptékváltás a kulturális örökség kezelésében. 201. Tabula. 12. évfolyam, 2. sz. http://epa.uz.ua/o3100/03125/00022/pdf/EPAo3125 tabula 2009 2.pdf.