Oldal 11 [11]
10 e Köztes terek
lását és jellemzőit, addig Picker egy egész Európára kiterjedő hálózat egyik
csomópontjaként tekint a , nyóckerre", amely hálózat megkonstruálásában
elsősorban a gyarmatosításnak és a 19. századi faji, rassziszta alapú ideoló¬
giáknak volt szerepe. Az említett művekkel a későbbiekben részletesebben
foglalkozom, azt azonban érdemes már most hangsúlyozni, hogy ezek, il¬
letve más, a társadalmi és térbeli marginalizációval foglalkozó művek nagy
része a romák városi történetét, emlékezetét, illetve a városi térben létrejö¬
vő, specifikus kulturális gyakorlatokat és reprezentációkat csak elvétve, vagy
egyáltalán nem érintik.
A városnegyed inkluzív történetének megírását tehát olyan fogalmakkal
és megközelítés-módokkal - örökség, emlékezet és identitás — egészítettem
ki, amelyek az említett hiányokat igyekeztek kompenzálni. Az örökségfoga¬
lom ebből a szempontból kifejezetten releváns lehet, hiszen amióta , minden
örökség", olyan percepcióváltás vált lehetővé, , amely a kritikai távolság he¬
lyére a közvetlen élményvalóságból való részesedés szándékával a vágyott kö¬
zelség programját állítja"." A kulturális örökség fogalma az 1970-es években
végbement szemléletváltásnak köszönhetően ugyanis lehetővé tette a koráb¬
ban csak az elit által definiált kultúrafogalmak participatív módon történő
kiszélesítését; azt, hogy egyre szélesebb társadalmi rétegek mutathassák be
és érvényesíthessék kultúrafelfogásaikat." A (roma) örökség értelmezési ke¬
rete a hagyományos történeti források és elemzések hiányában fogódzót tud
nyújtani a városnegyed ellentmondásos, különböző szereplők által sokféle¬
képpen megkonstruált identitásának megértéséhez.
Könyvem a doktori kutatásom alapján született: míg kezdetben elsősor¬
ban a kerületet mint reprezentációs eszközt vizsgáltam - vagyis foglalkoz¬
tam azokkal a filmekkel, zenekarokkal, kulturális gyakorlatokkal, amelyek
a nyócker gettójába pozícionálták magukat -, kérdéseim idővel egyre széle¬
sebb, komplexebb összefüggésrendszerbe ágyazódtak. Kutatómunkám során
egyszerre akartam megérteni a kerület slumosodásának történetét, térbeli
és társadalmi leszakadásának folyamatát, valamint kortárs kultúráját, első¬
sorban az ott élő roma lakosság szempontjából. Kezdeti hipotézisem szerint
a Józsefváros olyan képpé, a nyolckerré formálódott, mely egyszerre jelenítet¬
te meg a város fő sodrából való kívül maradást és egyfajta bent létet, egy ve¬
gyes, stigmáktól sújtott vagy épp büszkén vállalt identitást. Ezen kettősséget,
a kerület többféle, gyakran ambivalens megítélését, a szemszögek ütközését
kutatásom számos pontján tapasztaltam; a nézőpont megválasztásának kér¬
dése az egész kutatás egyik alapvető alkotó elemévé vált. A kívülről meg¬
+ — György Péter 2005: Minden archívum, minden örökség. Iskolakultúra. 6.
5 Sonkoly Gábor 2009: Léptékváltás a kulturális örökség kezelésében. 201. Tabula. 12. évfolyam, 2. sz.
http://epa.uz.ua/o3100/03125/00022/pdf/EPAo3125 tabula 2009 2.pdf.