Seite 10 [10]
BEVEZETÉS
Hogyan írható meg Józsefváros közelmúltbeli roma identitása? Milyen ki¬
sebbségi emlékezete, múltja, története van a városnegyednek, amit a rend¬
szerváltás óta nyóckernek is becéznek? Ki írta ezt a történetet és kik hozták
létre azokat a kulturális gyakorlatokat, amelyek az 1990-es évek óta repre¬
zentálták a (főleg középső-) józsefvárosi teret? Könyvemben egy városnegyed
identitásának specifikus formáját igyekeztem rögzíteni, feltárva Józsefváros
régóta stigmatizált, nyóckernek is nevezett részének rendszerváltás utáni
roma kulturális reprezentációit és identitásépítési gyakorlatait. A nyugat¬
európai és észak-amerikai várostörténeti, városszociológiai szakirodalom
számára a kisebbségi, bevándorlók lakta, marginalizált, leszakadó/dzsent¬
rifikálódó negyedek évtizedek óta kiemelt témának számítanak. A Do¬
lores Hayden 1995-6s, The Power of Place" című, emblematikus munkájá¬
ban definiált, társadalmilag és kulturálisan inkluzív várostörténet, vagyis
a befogadó, a kisebbségi történeteket is magába foglaló városi táj rögzítése
az elmúlt évtizedekben sok kutatásra hatással volt, a magyar kontextusban
mégis meglehetősen hiányos. Míg a - Haydennél is kiemelkedő szerepet ját¬
szó - nőtörténeti és munkásosztályról, illetve a zsidóságról szóló város- és
társadalomtörténeti megközelítéseket összekapcsoló munkákra számos pél¬
dát sorolhatnánk, olyan történeti és városemlékezeti munka nem született,
amely a romák nézőpontjából mutatná be témáját." A roma kisebbség városi
jelenléte leginkább a szegregációs mintázatok szempontjából merül fel mind
a magyarországi, mind a nemzetközi szakirodalomban. Józsefváros térbeli
szegregációja és a nagyvárosi roma gettó és underclass Ladányi János számos
írásának volt tárgya a rendszerváltás óta, Giovanni Picker 2017-es, Racial
Cities" című könyvében pedig mint a cigány városi területek (Gipsy Urban
Area, GUA) egyik példája merült fel. Míg Ladányi a sajátosan kelet-európai,
szocialista és posztszocialista berendezkedés szociológiai és társadalomtör¬
téneti kontextusában elemezte a józsefvárosi roma szegregátumok kialaku¬
+ Hayden, Dolores 1995: The Power of Place. Urban Landscapes as Public History. The MIT Press.
Cambridge-London.
Ezekre példa többek között Árvai Tünde: Városanyák: Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi történe¬
téből című 2015-ös könyve vagy Klebert Krisztina Szemtől szemben című, a szombathelyi zsidóság
történetét feldolgozó kiállítása és könyve 2016-ból, illetve számos várostörténeti, városszociológiai
munka a lakótelepek, munkásosztály történetéről.
3 Picker, Giovanni 2017: Racial Cities, Governance and Segregation of Romani People in Urban Europe.
Routledge. Oxon.