HOLÉCZY Mihály
1837 Valami a" veres barátokról. Tudományos Gyűjtemény 21, ÍV. sz. 97—109.
HOLLANDER Den, A. N. J.
1960-1961 The Great Hungarian Plain. A European Frontier Area I. Comparative
Studies in Society and History 3, 75-88; Il. ugyanott 155-167.
HORVÄTH Ärpäd
1969 Szakcs mezövdros törtenete. Szakcs, Közsegi Tanäcs V. B.
HORVÄTH Istvän
2016 A Pecsi Papnevelö Intezet uradalma. Täjhasznalat es gazdälkodäs (1736-1875). Pecs,
Kronosz Kiadó.
HORVÂTH J. Gyula - TIMÄR György
1973 XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyérôl (1542, 1551, 1564). Baranyai
Helytôrténetiräs 1972, 7-127.
HÔKE Lajos
1870 Archaeologiai levelek VI. Archaeologiai Ertesitö 4, 39-40.
ILYES Zoltän
2007 A tajhaszndlat változásai és a történeti kultúrtáj 18—20. századi fejlődése Gyimesben.
/Disszertációk az Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszékéről 1./ Eger,
Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék.
JAKÓ Zsigmond
1945 Az elpusztult települések kutatása. Erdélyi Múzeum 50, 1—2 sz. 46—60.
JANKÓ János
1902 4 Balatonmelléki lakosság néprajza. /A Balaton tudományos tanulmányozásának ered¬
ményei III. kötet 2. rész./ Budapest, Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága.
K. BALOG János (szerk.)
1978 Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve I. Szekszárd, Tolna
Megyei Levéltár.
K. NÉMETH András
2002 Bántava. Egy Tolna megyei dűlőnév középkori eredetéről. Magyar Nyelvőr 126,
500—502.
2005 Ami a megyemonográfiából kimaradt. Wosinsky Mór régészeti kérdőíveinek
kiadatlan, középkoros vonatkozásai. In Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mor ,...a
Jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós..." 1854—1907. Szekszárd, Wosinsky Mór
Megyei Múzeum, 131-144.
2012 Haza a múltban. Szemelvények Tamási újkori történetéből. / Tamási örökség III./
Tamási, Könnyü László Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény.
2013a Adatok a pincehelyi török pärkäny lokalizäläsähoz. Castrum 16, 1-2. sz. 65—77.
2013b Baratok tava. Tajrégészeti és torténeti adatok egy helynév eredetéhez. Archaeo¬
logiai Ertestté 138, 367-374.