Oldal 191 [191]
190 K. NÉMETH ÁNDRÁS
berontásától veszi, mivel akkor ezen hegység sűrű erdővel volt benőve, és a hegy nem köves,
hanem erős agyag, az ásás könnyű és tartós. Akkori községünk megrémült lakói csinálták
ezen nagyszerű barlangot bűvóbhelyül, s bihető, hogy már akkor is keresztények lakták
községünket, mivel a szobákban a falba vésett kereszteket meg is lehet latni. A néprege
szerint sikerült is tervük, mert a dúló tatárok figyelmét szerencsésen kikerülték, s megmene¬
kültek kincseikkel és vagyonokkal, mit magokkal bevihettek. Állítólag kijövetelükkor maga
Béla király is jelen volt és ekkor elsőbb istennek hálát adtak megmenekülésükért, s később
tánczoltak, vigadtak a hegy tetején, és hihetőleg innen kapta a Tancza hegy vagyis Táncz
hegy elnevezést, mely népregét és a király személyes jelenlétét a budai levéltárban egy irat
is bizonyít." (Pesty 1977: 279). Hattyüffy Dezsö, a Fejermegyei és Székesfehérvár
Városi Történelmi s Régészeti Egylet későbbi titkárának 1871-es leírása szerint:
.4 hegy délnyugati oldalán van a barlang nyilása, mely jelenleg igen rosz karban tartatik,
s melybe csak négy kézláb mászva lehet bejutni. Mihelyt a nyiláson bejutunk, egy szobába
érünk, hol hasonló három nyilás van, bármelyik nyiláson megyünk tova, ismét egy szobába
jutunk, melyen ismét három nyilás van, s ez így megy tovább, majdnem a végtelenig. (2)
Némely szoba ki vagyon meszelve, némelyekben azonban csak fehér keresztek vannak festve
a falra. Németh Pál volt helybeli foldbirtokos úr, egy társaság élén huszonegy ily szobán
keresztül haladván, egy bosszú folyosóra találtak, melyből azonban visszatértek. Többen
voltak ben, s a hiteles elbeszélésekből, ha következtetést akarunk vonni, nyiltan állíthat¬
juk, hogy e barlang több ezerre (?) menő szobát rejt kebelében, melyekben való haladás
azonban kötél és fáklya nélkül életveszélylyel jár. Némelyek állítása szerint még egy másik
nyilás is volt Kustyán nevű puszta határában, de ez már elpusztult, ezen biteles állítás
ismét a barlang nagykiterjedese mellett bizonyít. [...] Hogy miként akadtak e barlangra
? [...] hihetőbb egy másik állítás, mely szerint a budai kamarai levéltárban van egy régi
feljegyzés, mely után indulva dicső emlékű József nádor, midőn a sárvíz csatorna ásatása
megkezdetett, e vidéken megjelenvén, felkerestette e barlang nyilását is, mit csak hosszú
kutatások után, a hegy déli oldalát hegyes vas nydrsakkal szurkdlva leltek fel, a nyilás előtt
levő nagy kő elhengeríttetvén, több szobába behatoltak, s ugyanekkor a mint több hiteles
elbeszélő állítja, sisakot, karddarabokat s emberi és állati csontmaradványokat is leltek;
azonban mélyen ezek sem hatoltak be a földüregekbe. A helybeli rege szerint tatárjáráskor
a környék lakói menekültek ide. A tatároknak sikerült néhányat kicsalni s felkonczolni,
mire a benlevők keblében a gyanú és félelem oly nagy fokra hágott, hogy Ázsia ezen pusz¬
tító népének elvonulásakor, Béla királyi szavára sem akartak kijonni, míg az palástját be
nem nyújtá. Csak ekkor hagyták el penészes odujokat. A hegy tövében több hosszú halom
vagyon, úgy látszik nem egyéb, mint a barlangból kihozott föld, mely idővel begyepesült, s
Jelenleg jelentékeny halmokat képez." (Hattyúffy 1871: 215—216). 1892-ben Szendrei
"36 Lásd még röviden: Hattyúffy 1894: 12.