OCR
A TAMÁSI LIKAS-HEGY ÉS TÁRSAI. LÖSZBE VÁJT BÚVÓLYUKAK... 185 A löszüreg bejárata körül végzett terepbejárások során további tájrégészeti elemekre is bukkantam. A bejárattól északnyugatra kb. 35 méterre — a főág feltételezett vonalától jóval északabbra — kb. I,5 méter átmérőjű, északnyugati oldalán függőleges falú, kerek szájú kürtő ágakkal és avarral betöltött nyílását figyeltem meg, amely talán szellőző-, de átmérője alapján inkább menekülőnyílás lehetett (89. ábra). Tárgyalt löszjáratunktól délre kb. 20 méterre, vele párhuzamosan egy másik antropomorf tájelem is felfedezhető: egy kb. 50x30 méter külső átmérőjű, nyolc-tíz méter mély mélyedés, amelynek azonban délkelet felé határozott, alul kb. három méter széles , nyílása" van, amely több tíz méter hosszan enyhén bevágódott, mélyútszerű bevágásként folytatódik a domb aljáig (go. ábra). A katlanszerű mélyedés a geológiai szakvélemény szerint egy ún. horpa, amely föld alatti üreg beszakadásával keletkezett. Kézenfekvőnek tűnik feltételezni, hogy a máig részben létező löszjárat közvetlen közelében található horpa egy másik, minden bizonnyal korábbi, vagy legfeljebb csak részben egykorú, hasonló, ember alkotta föld alatti mélyedésnek a felszíni nyoma. Mivel eredeti járószintjét több méter vastagon fedheti a rászakadt földtömeg, ezért eredetét, keltezését csak fúrással vagy ásatással lehetne esetlegesen meghatározni. A mélyedés északi ol_» dalában, közvetlenül a , nyílás" fölött egy kb. 2x2 méteres beugrás látható, amely