Page 186 [186]
A TAMÁSI LIKAS-HEGY ÉS TÁRSAI. LÖSZBE VÁJT BÚVÓLYUKAK... 185
A löszüreg bejárata körül végzett terepbejárások során további tájrégészeti elemekre
is bukkantam. A bejárattól északnyugatra kb. 35 méterre — a főág feltételezett vo¬
nalától jóval északabbra — kb. I,5 méter átmérőjű, északnyugati oldalán függőleges
falú, kerek szájú kürtő ágakkal és avarral betöltött nyílását figyeltem meg, amely
talán szellőző-, de átmérője alapján inkább menekülőnyílás lehetett (89. ábra).
Tárgyalt löszjáratunktól délre kb. 20 méterre, vele párhuzamosan egy másik
antropomorf tájelem is felfedezhető: egy kb. 50x30 méter külső átmérőjű, nyolc-tíz
méter mély mélyedés, amelynek azonban délkelet felé határozott, alul kb. három
méter széles , nyílása" van, amely több tíz méter hosszan enyhén bevágódott,
mélyútszerű bevágásként folytatódik a domb aljáig (go. ábra).
A katlanszerű mélyedés a geológiai szakvélemény szerint egy ún. horpa, amely
föld alatti üreg beszakadásával keletkezett. Kézenfekvőnek tűnik feltételezni,
hogy a máig részben létező löszjárat közvetlen közelében található horpa egy
másik, minden bizonnyal korábbi, vagy legfeljebb csak részben egykorú, hasonló,
ember alkotta föld alatti mélyedésnek a felszíni nyoma. Mivel eredeti járószintjét
több méter vastagon fedheti a rászakadt földtömeg, ezért eredetét, keltezését csak
fúrással vagy ásatással lehetne esetlegesen meghatározni. A mélyedés északi ol¬
_»
dalában, közvetlenül a , nyílás" fölött egy kb. 2x2 méteres beugrás látható, amely