Page 177 [177]
OCR
176 K. NÉMETH ÁNDRÁS utáni években készítette.) Bregovics Pál tamási plébános így emlékezett a helyszín 1800 körüli állapotára, a kosbai templom leírása után: „Atellenben a »Likas-hegy«, melynek üredeke igen messze terjedt és abban sok cellák vannak most is épségben, amikben valaha laktak.” (Papp 2000: 155). 1824-ben Moldoványi József — bizonyára Farkas Pál nyomán — a kovetkezéket írta: , Tamási városa mellett fekvő erdőben ezek előtt egynéhány esztendőkkel találtatott egy hoszszu lyuk a begybe pintze formára bévájva, mellyben egy hoszszú Ambitus vagyon, kisded szobátskákra, és egy ebédlőre felosztva: minthogy pedig a templom omladékja mindjárt ezen jelenvés mellett látszatik lenni, az a közvélekedés, hogy ezen föld alatt való lakásban a Törökok ideje alatt Barátok laktak, kik magokat minden emberi társaságtól, és a Pogány ellenségnek nyomorgató karjaitól ezen vadonban meghúzván, a haza" megszabadításáért titkon végezék ájtatosságaikat." (Moldoványi 1824: 64). Az 1828. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a kosbai templomhoz közeli Likas-hegyben lévő lyuk egészen a szomszédos Pári faluig elnyúlik, a barlangba bevájt különböző cellák olyanok, mintha szerzeteseké lettek volna (Brüsztle 1880 IV.: 678). Szalay Antal tamási káplán 1830-ban így írt a mezővárost ismertető művében: , Iz vagyon a Tamási bires vadas-kert, mellyről alább; ezen puszta erdei" egyike likas hegynek bivatik, mint hogy itt néhány évek előtt egy likra találtak, mellybe béereszkedvén ollyan helyre jutottak, hol osztálos teremeket, mint hajdani lakásokat lehetett megkülönböztetni. Minő szigoru környűlállás szorított legyen ide lakókat, régen födi a" sűrű homály; most ezen likba ereszkedni nem tanácsos többé szakadozásai miatt; ezen helyhez nem messze állott hajdan a’ Kosbai kápolna, mellynek már csak helye mutattathatik [...]" (Szalay 1830: 86—87). Az 1864-es Pesty Frigyes-féle dűlőnévgyűjtés csaknem szó szerint megismételte Farkas Pál leírását (csak a déli folyosóról szóló részt rövidítette le), és átvette a jegyző alaprajzi vázlatát is, némileg módosítva a mécsesek helyén (Gaál — Kőhegyi 1977: 312—313). Az 1890-es évek elején Tamási vezetői így számoltak be az objektumról Wosinsky Mór régészeti kérdőívére válaszolva: , Tamásitól a vadkertben haladva félőrányi távolságra találhatni az úgynevezett Lyukas-begyet. Esterházy herceg kíséretével 1775-ik évben behatolt e hegybe, s a feljegyzések szerint hat cellába juthatott el. Minő terjedelmű ezen barlang a hegy gyomrába, ma kikutatni nem lehetett, mert a cellából-cellába vezető átjárások csak lyuk tágasságúak. Ezen barlang :Kosbac hegy mellett van. Kosba ha nem is nagyobb falu, de mindenesetre oly helység volt, mely saját templommal bírt." (K. Németh 2005: 137). Maga Wosinsky valószínűleg ennek alapján ennyit jegyzett meg megyemonográfiája lábjegyzetében, a dorombosi bronzkori földvár leírása után: ,Ez erődítménytől nem messze, még a vadaskertben, az egykori »Kosba«-falu mellett van az úgynevezett : Lyukas-hegys, melyet messze terjedő, czellás barlang jár keresztül. Egy a barlangban elhelyezett feliratos tábla szerint I1775-ik évben Eszterházy herczeg
