Oldal 175 [175]
I74 K. NÉMETH ÁNDRÁS
A TAMÁSI LIKAS-HEGY LÖSZBE VÁJT JÁRATRENDSZERE
Tamásitól délre, a török kiűzése óta elzárt, bekerített vadászterületnek számító
gyulaji erdő területén, egy a Koppány folyóba torkolló kis patak mentén, a Likas¬
hegyi-tisztáson található a hódoltság elején elpusztult középkori falu, Kospa helye,
északkeleti részén, egy kiugró dombon a templom helyével (80. ábra).
Írott forrásokban először 1321-ben szerepel, nemesi névben. A falut részben
kisnemesek lakták: Kospai előnevű nemesekről több alkalommal hallunk 1531-ig.
1441 és 1482 között a tamási váruradalom tartozékai között említik, 1491-től 1513¬
ig már csak itteni birtokrészt sorolnak fel. Utoljára az 1543-as rovásadójegyzékben
szerepel, ekkor három, szegénysége miatt adót nem fizető portából állt a település."
Kospa nevét a szakirodalomban a Magyarországon először itt, Torma István
által kimutatott középkori szántóföldparcellák tették országosan ismertté (Torma
1981). A szük hatärü, a környekbeli faluhälözatban átlagosnak mondható falu
delnyugati szelen, a Nagy-likas-hegy oldalában található egy löszbe vájt, több
tíz méter hosszú, több helyiségből álló üregrendszer, amelynek felfedezéséről és
eredetéről számos szöveg és jegyzetanyag maradt fent.??"
80. äbra. Tamäsi-Likas-hegy, a közepkori Kospa falu helye, a szäntöföldnyomok (r.),
a templom (2.) és a büvolyuk (3.) elhelyezkedesevel (alapterkep: EOV 34-321)
(szerkesztette: K. Nemeth Andräs, rajzolta: Mäte Gäbor)
9 A telepiilés torténetére részletesen: Torma 1981: 246-247; Papp 2000: 155; K. Nemeth 2015b: 158-161.
wo Ezek részben összegyűjtve: K. Németh 2012: 8-10.