Aller au contenu principal
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu
S'identifierS'inscrire
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Aperçu
022_000011/0000

Horhosok, puszták, búvólikak. Tájtörténeti tanulmányok a 16-18. századi Dél-Dunántúlról.

  • Aperçu
  • PDF
  • Afficher les métadonnées
  • Afficher le lien permanent
Auteur
K. Németh András, Máté Gábor
Field of science
Néprajz / Ethnography (12858)
Series
Studia Ethnologica Hungarica
Type of publication
tanulmánykötet
022_000011/0166
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Page 167 [167]
  • Aperçu
  • Afficher le lien permanent
  • JPG
  • TIFF
  • Précédente
  • Suivant
022_000011/0166

OCR

166 Középkori mező névelem nagyobb eséllyel rögzül tulajdonosra visszamenő, puszta személynévi eredet, becéző névalakok (Dankó, Derzső) — de a 19. században Antal-hegy! falunévhez kapcsolódó mezőnév (Bakóca, Nyíresi-hát, Újfalu-mező) birtoklást jelző rag lekopik (Contallhegye — KantárÚjkori név utal az eredeti növényzeti viszonyokra (Bükkös), — de Cserma nem (ma, mány köznév miatt)! irtást kifejező 18. században gyakori helynév elemek helynévelemek: irtás, keringetés, égetés stb. vagy a felosztásra utaló nevek: oszzás, osztály irtóra (tulajdonosra) visszamenő többelemű helynevek (Györkő földek, Kurucz gödre) német földrajzi nevek a sváb falvakban hegy), de nem törvényszerű archaikus földrajzi közszavak: mál (ma, mány) irtást kifejező régi közszavak (18. században már nem használták): kerék, láz (Kerékgyöp, Kerekberek, Apálláza) régi szláv névanyag: Radincsa, Zakinya Ugyanakkor megítélésük problematikus, hiszen a 17. században is volt egy szláv beszivárgás a nyugati részeken (Kovácsszénája, Bános, Bakócai-vízfolyás völgye) szláv és magyar párhuzamos helynévadás: pl. Liponya — Härsma (szántók)""" (vö. Reuter 1961) Az irtások alapvető fizikai jellemvonásai ugyanakkor e két korszakban hasonlók lehettek. A 18. századi változások ellenére mérsékeltebb emelkedés, vízszintesre törekvő kialakítás jellemzi őket. A művelési ágak határán markánsabb felszíni képződmények, ún. magasmegyék képződtek (77. ábra)."" Ezek a mai napig meghatározó, látványos elemei a tájnak. A hegyi irtásföldek megközelítése és a nyersanyagok mozgatása szekérforgalmat generált, ami több járt mezei út kialakulását eredményezhette. Ezek a mezei (erdei) utak könnyen felismerhetők oldalazó jellegükről és erőteljesebb bemélyültségükről.:" 208 A példák forrásai: BMFN: Budafa (Komló), Kárász, Liget, Magyaregregy, Máza, Szászvár, Váralja helynévanyaga. 209 vö. Reuter Ig6ra: III, II5. no A geomorfológiában álterasznak hívják az erdők és művelt területek határán képződött 1-2 méter magas tereplépcsőket, képződésükről lâsd: Pataki 1961: 60-61. ar Lásd: Máté 2014a.

structurelles

Custom

Image Metadata

Largeur de l'image
1949 px
Hauteur de l'image
2776 px
Résolution de l'image
300 px/inch
Taille du fichier d'origine
985.67 KB
Lien permanent vers jpg
022_000011/0166.jpg
Lien permanent vers OCR
022_000011/0166.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

S'identifierS'inscrire

Connexion utilisateur

eduId Login
J'ai oublié mon mot de passe
  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu