Seite 164 [164]
OCR
74. ábra. A barátúri Kereszt-hegy irtását és felhagyását illusztráló térképlapok és műboldfelvétel. PEL II. Térképtar, Baratur 2. (1803, Gmehling Jozsef); Barätir 1. (kb. 1860, Kelemen Gyula); Google Fold mitholdfelvétele, 2012. 03. 10. Folytathatnank még a sort Abaliget, Mecsekrákos határának bemutatásával, ahol hasonló jelenségek történtek. Azonban úgy vélem, e két , szélsőséges" példa is elég volt annak alátámasztására, hogy a 18. században változott a korábbi szántásrend. A hosszú, a térszín egyenetlenségeihez igazodó, olykor kanyargós, és gyakran az utak mentén, hegyhátakon végighúzódó szántók helyett a rövidebb, mértaniasan meghatározott parcellák kezdték egyre-másra meghatározni a határ képét. Ebben talán az ekék tökéletesedése, a szántás mélyülése is közrejátszhatott. Igaz, az ekék terén az átütő újítás csak a 19. század végén érte el a Mecseket a váltóeke formájában, amivel már a meredek domboldalak is eredményesen, akár egy lóval is művelhetők voltak. Lényeges változást hoztak az 1860-as évek is. A földcserék és a birtokelkülönitések miatt a jobbágyság szántóállománya áttevődött a falvak közelébe, az immáron polgári birtokok gyűrűként fonódtak a kis falvak köré. Egyúttal szűkült a jobbágyság tényleges élettere, az erdő éléséből származó különféle haszonvétel-lehetőségek. A régi faluhatárokból átlagosan 50—6090 az uradalmak birtokába került." Az ura2066 Erről részletesen: Mâté 2013a: 156-160.
