Seite 159 [159]
OCR
158 MÁTÉ GÁBOR meg Magyarszék példáján. Ahol tipikus előfordulásban a telek, a szőlőföld és a szállás egy egységben jelenik meg a középkori faluhely mellett. Talán nem nagy merészség összefüggést keresni Belényesy Márta, Földes László, Laszlovszky József , telek"-vizsgálataival. Az említett szerzők a telket olyan trágyázott földterületnek határozták meg, amely a 13-14. században dombságaink legfontosabb gabonatermő földje volt, és léte az ällattartäsnak volt alärendelve.'» Sajnos a 18. századi szállásosság jelensége és a középkori telkek (vagyis trágyáztatott, ,szaratott" határrész) közti kapcsolat feltételezésén túl több bizonyosságot nem állíthatunk. A telkesítés írásos említései és a szálláskertes rendszer között nagyjából két évszázados időbeli hiátus van, amit nem ugorhatunk át nagyvonalúan. A telkesítés régi gyakorlata a 18. századra már átalakult, s a talajeröutänpötläst a háromnyomásos rendszetbe illeszkedve biztosították a tarlót és az ugart járó állatok. A szállásosság ugyanakkor a Mecsek területén még megérte a jobbágyfelszaba SS ——— 500m 72. äbra. Magyarszek szalläskertes hatärresze es környezete. PEL II. Terkeptar, Magyarszek 4. (1780-as évek, Antonius Duplater, az eredeti után rajzolta: Máté Gábor) 19 Läsd: Belenyesy 1955; Földes 1971; Laszlovszky 1986; részletesen: Máté 2014b: 458—463.
