Seite 159 [159]
158 MÁTÉ GÁBOR
meg Magyarszék példáján. Ahol tipikus előfordulásban a telek, a szőlőföld
és a szállás egy egységben jelenik meg a középkori faluhely mellett.
Talán nem nagy merészség összefüggést keresni Belényesy Márta, Földes László,
Laszlovszky József , telek"-vizsgálataival. Az említett szerzők a telket olyan trá¬
gyázott földterületnek határozták meg, amely a 13-14. században dombságaink
legfontosabb gabonatermő földje volt, és léte az ällattartäsnak volt alärendelve.'»
Sajnos a 18. századi szállásosság jelensége és a középkori telkek (vagyis trágyáz¬
tatott, ,szaratott" határrész) közti kapcsolat feltételezésén túl több bizonyosságot
nem állíthatunk. A telkesítés írásos említései és a szálláskertes rendszer között
nagyjából két évszázados időbeli hiátus van, amit nem ugorhatunk át nagyvonalúan.
A telkesítés régi gyakorlata a 18. századra már átalakult, s a talajeröutänpötläst a
háromnyomásos rendszetbe illeszkedve biztosították a tarlót és az ugart járó állatok.
A szállásosság ugyanakkor a Mecsek területén még megérte a jobbágyfelszaba¬
SS ———
500m
72. äbra. Magyarszek szalläskertes hatärresze es környezete. PEL II. Terkeptar,
Magyarszek 4. (1780-as évek, Antonius Duplater, az eredeti után rajzolta: Máté Gábor)
19 Läsd: Belenyesy 1955; Földes 1971; Laszlovszky 1986; részletesen: Máté 2014b: 458—463.