Oldal 158 [158]
OCR
A MECcsEK KÖZÉPKORI ÉS KORA ÚJKORI GAZDÁLKODÁSÁNAK TÁJTÖRTÉNETI EMLÉKEI 157 is megőrizte, köszönhetően talán annak is, hogy számos földdarabot egész a 19. század elejéig használtak. A SZÁLLÁSKERTESSÉG A Mecsek határhasználatának az egyik legfontosabb jellegzetessége a szálláskertesség vagy kétbeltelkesség, mely biztosan fent állt a török-korban, de késő középkori megléte sem zárható ki."" Mi is a szállásosság és miben áll a jelentősége? A néprajztudomány rengeteget foglalkozott ezzel a jelenséggel. Sajátos belterületi megosztottságot jelent, melyben a lakótér és a gazdasági tér elkülönül. A falu magjában házak vannak, a szállásokon (istállók vagy ólak) pedig a kezes és az igavonó jószágot tartják. Itt készletezik a szénát, itt nyomtatnak (szürübelyeken), minden fontosabb gazdasági tevékenység ide kapcsolható. Ugyanakkor sajátos társadalmi rendet is feltételez, pl. nagycsaládi rendszer kapcsolódik hozzá, de megemlíthetjük azt is, hogy a szállás a férfiak szocializációjának, munkába nevelődésének helye, a férfiak , birodalma". A jelenség tudományos felfedezője Györffy István a magyarság félnomád gazdálkodási gyakorlatával kapcsolta össze és magyar kuriózumnak tartotta. Kutatásaim szerint a Mecsek és tágabb környék 77 faluja volt szállásos, melyek mindegyike a törököt túlélt magyar falu (Máté 2014b: 449). A 18. században újratelepült községek (sem a magyar, sem a német) nem lettek szálláskertesek. Tehát megszűnt annak a szállástartó , gondolatnak" az érvénye, ami létrehozta ezt a sajátos elrendezést. Még a mecsekiekből megtelepített falvak (pl. Döbrököz, Mágocs) sem lettek szálláskertesek, vagyis a 18. század már nem kedvezett létrejöttüknek. Mi: lehetett ez a szállástartó gondolat és mi volt a praktikus alapja? — Biztosan nem a szűk belsőség miatt kényszerültek a jószág „kitelepitesere”! Hiszen a szállások tágasabb, teresebb faluhelyeken is előfordulnak. — Talán az állatok oltalmazása, elrejtése? Sok helyt nagyon közel, a falu mellett voltak a szállások, tehát az elrejtés nem lehetett elsődleges cél. — A településtörténeti adatok és a kertesség magyarországi elterjedése alapján a jelenség összefügghet a török hódoltság kiterjedésével, vagyis egy életmódbeli, és talán az adóztatással is összefüggő üzemviteli kérdésnek tekinthető. — À Mecsek azonban egy másik eredeztetési megoldást is kínál. Megfigyelhetjük, hogy a Mecsekben a szállások mellett 11 falunál előjön a Telek határnév, a szállással összefüggő helynevek társaságában. Ezt a jelenséget figyelhetjük 198 Részletesen lásd: Máté 2014b.
