Page 152 [152]
OCR
A MEcsEK KOZEPKORI ES KORA UJKORI GAZDALKODASANAK TAJTORTENETI EMLEKEI ISI AZ IRTÁS KORAI SZAKASZA - KÖZÉPKORI SZANTOK (BUDAFA-UJFALU-MEZO) Az ember tehát az Ärpäd-korra biztosan behatolt az erdéségbe és irtasokkal felszaggatta a területüket. Az irtasok egy része talán már meglévő gyöpökön, erdei tisztásokon, szántókon alakult ki. A népesség gyarapodásával, újabb és újabb falvak kialakulásával, meglévők osztódásával egyre nőhetett az irtások kiterjedése. Gabonára minden népcsoportnak szüksége volt, és nyilvánvaló, hogy ezt — ha tehették — a közelben takarították be. A falvak gazdasági életében azonban, ekkor még kisebb jelentősége volt a kenyéradó szántóföldeknek. Ezek a gabonafogyasztás 17. századi növekedésével kezdtek nagyobb ütemben gyarapodni, az erdők és legelők rovására. Budafa a Mecsek gerincéhez közel fekvő hegyközi település (68. ábra). A török alatt is folytonosan lakott hely, határszerkezete a székesegyházi levéltárban őrzött úrbéri rendezést előkészítő térképek alapján vizsgálható.": Ez a kép még minden bizonnyal a késő középkor óta tartó, szervesen és töretlenül alakuló faluhatárt mutatja, ami sokkal jobban hasonlít a középkori, mint a jelenlegi állapotokhoz. Megfigyelhetjük rajta azt a magassági övezetességet, amely a hegyközi falvakat a középkorban is jellemezhette. A völgyekben túlnyomó részt rétek és kerti földek (kenderföldek, káposztások stb.) feküdtek, továbbá itt alakították ki az állattartás céljára használt szállásokat. Termőterületeiket a hegyek tetején, a meredek részek szántásától tartózkodva hozták létre. Szőlőföldjeik ormokon, benapozott hegytetőkön, többletfényt kapó délies oldalakon voltak. A határ egyik távoli részében találjuk az Újfalu-mező nevezetű szántóföldet. Ez az 1850-es évekig a parasztság egyik fontos, ám gyengén termő földterülete volt. A lakosság a határ ezen részét feltehetőleg külön nyomásként élték, illetőleg bizonyos korszakokban talán parlagolva, a természetnek meghatározott évig szabad utat hagyva, majd újrairtva művelte. A földrész középkori eredetére neve alapján következtethetünk. A terület 350—370 méteres tengerszint feletti magasságban, a vízválasztón fekszik, közvetlenül határos a szomszéd Somogy (Pécssomogy, ma Pécs része) községgel. Somogy régi neve Újfalu volt, amelyet már a középkorban kiszorított az először 1406-ban felbukkanó Somogy névváltozat (Györffy 1987: 398-399). A közseg a 16-17. században már csak Somogyként szerepel a forrásokban. A sajátos névváltásból arra következtethetünk, hogy a szántóföld irtása a 15. századnál nem lehet későbbi, mert ha így lenne, bizonyára Somogyi mezőnek 55 PEL II. Térképtár, Budafa 3. (1781, sz. n.), 1. (1780-as évek, Antonius Duplater); 2. (1797, Gmehling József)
