Oldal 149 [149]
148 MÁTÉ GÁBOR
dombsági jellegű és valamivel kedvezőbb adottságú részén a magánföldesurak
is jelentős birtokokkal rendelkeztek, kivált a dombói vár, Mágocs, és a Márévár
körzetében."" A paraszti népességnek otthont adó, alapvetően földművelésből
élő falvak 200—240 méterig hatoltak fel. Feltehetőleg ez volt az a határ, ameddig
a völgyek lakhatók voltak, vagyis optimális feltételeket kínáltak a kaszálók, kerti
földek és szántók kialakításához. A Mecseknek két olyan zónája van, ahol ettől az
optimálisnak vélhető települési szinttől eltérő feltételek között is falvak jöttek létre.
a) Márévára környéke, ahol a domborzat igen szabdalt, a patakvölgyek, apró
medencék (katlanok) felszínéhez igazodva nagy sűrűségben alakultak ki települések.
Részben nemesek által lakott kis határú és kis népességű falvak jöttek létre, mint¬
egy 69 km2-es területen. A mai Magyaregregy környékén Ábel, Battyán, Bakóca,
Bagyon (Alsó- és Felső-), Bikág, Ciklőd, Cikó, Csipán (Alsó- és Felső-), Ezdenc,
Farkasluk, Fonyászó (Alsó- és Felső-), Gadány, Hodács, Jánosi (Alsó- és Felső-),
Köszvényes, Kőfő, Lipóca, Malafalva, Meszes, Nyárád, Nyíres, Rakcsa (Novák),
Sátorkő, Szege falvak terültek el." Központjuk Máré, és talán Kéthely települése
volt, mely utóbbinak a neve utal vásáros hely voltára. Ez a ma is fennálló Kárászt és
Magyaregregyet is hozzászámolva 27 falut és 1 mezővárost jelent. Vagyis nagyjából
2,45 km-nyi terület jutott egy településre (a falukettőződéseket beszámítva mind¬
össze: 2,14 km?). A birtokosok különféle örökösödési és birtokszerzési ügyletei fényt
vetnek az itt folyó életre, így a földművelés és erdőhasználat eseteire, a malmok,
kúriák, vásárok jelenlétére a tájban (Timár 1997: passim). Egyúttal azt is látjuk,
hogy a nagy falusűrűség nem a föld termékenységének vagy értékes termelvényeinek
volt köszönhető, hanem az előmozdítója a domborzati viszonyok és a társadalmi
differenciáltság lehetett. Az itt lakó kis- és középbirtokosok jobbágyokkal osztották
meg apró falvaikat, akiknek feladata a birtokos családok ellátása és Máré várának
különféle termékekkel való ellátása lehetett. A vár uradalmához tartozó falvak már
a vár elfoglalásával elpusztulhattak, lakói elmenekülhettek, mert később már alig
néhányat említenek lakottként."3
b) A Mecsek gerincéhez közel fekvő, zártabb, erdősebb, gyenge benapozottságú
völgyekben hegyközi falvak jöttek létre. Ilyen volt Bálványos, Budafa, Egrestó,
Érszék, Kistóti, Melegmäny, Nyäräs, Orfü, Szentläszlö, Torostyän, Zobäk és má¬
sok. Sajnos a felsorolt, mära jobbära elpusztult falvakat keves kiveteltöl eltekintve
nem azonositottäk. Ki kell emelni Reuter Camillo munkässägät, aki földrajzi nev
s: A birtoklásról részletesen: K. Németh — Szeberenyi — Fedeles 2009; Timär 1976.
192 Részletesen: K. Németh 2015a; 2015c; Timär 1997.
193 A rovásadó összeírók 1542-ben Kéthely kapcsán azt jegyezték fel, hogy a nemesek a török félelme
miatt elmenekültek (K. Németh 2015c: 186). A kis falvak zöme az összeírás idején és a török
adóztatási iratokban már nem szerepel. Lásd: Káldy-Nagy 1960.