Page 148 [148]
A MECsEK KÖZÉPKORI ÉS KORA ÚJKORI GAZDÁLKODÁSÁNAK TÁJTÖRTÉNETI EMLÉKEI I47
rendezkedtek be, korábbi mezőgazdasági gyakorlataikat (legeltetés, szőlőművelés,
földművelés) felhagyták. Majd ez a tendencia folytatódott a kollektivizálással, a
községek egykori hegyi területeinek (erdő- és legelőbirtokosságok, hegyi szőlők
és szántók) erdősítésével. A dolgozatban példák segítségével mutatom be az erdő¬
södési korszakokat, de kitérek a gazdálkodás jellegzetes vonásaira, a társadalmi
átalakulásra és a települési rendszerben bekövetkezett változásokra is.
A KÖZÉPKORI FALVAK ELHELYEZKEDÉSÉBŐL
LEVONHATÓ TANULSÁGOK??
A történeti források alapján világosan látjuk, hogy Mohács előtt a Mecsek területén
lényegesen több falu volt, mint a 19. században (66. ábra). A falvak döntően egyházi
birtokosok (pécsi káptalan, fehérvári káptalan, somogyvári apátság, pécsváradi
apátság, pécsi püspökség) kezén voltak, de a hegység északi, északkeleti, inkább
© _Falutemplom nelkül
O Bizonytalan fennállású falu
é Templomos falu
Väsärosdombé ä z Ä
M MEZÖVARoS neat © © A L NAGYMANYOK
Vai
O var © oa _ ee szAS Móroctalu éj Szentinäria
à Kolostor Merëd © [@ ragoncsa À? Petrôc vékén 161 Kiemén ®
5 — ©
Vázsnok áralja
a = o
jarja ER ‘
d" Ezd @l (Kor oBerekal
Kerékliget ee.
’ sonen
— Tod
Szarándok
Szatina ©
©
Varasd
è Szopol
Barátúr OBenéga
é Kovaczéna
Szentimreg) sD ig PO =
a 8 = 0,
Málfalva
Siento fől SVÁRAD
SZENTLORINC
66. ábra. A Mecsek-vidék középkori települései, a mezővárosok, kolostorok és templomos
belyek megkülönböztetésével, a 15. századi elnevezések alapján (rajzolta: Máté Gábor)
10 Alapadatok: BMEN I.; Horváth — Timár 1973; K. Németh — Szeberényi — Fedeles 2009;
K. Németh 2015c; Reuter 1974.