Page 145 [145]
144 K. NÉMETH ANDRÁS
módon mindhárom, valaha létezett tó vízjárta területként, de nem tóként szerepel."
Mindkét, ma is létező tó először az 1980-as években tűnik fel."
Az összefüggést az 1518-ban említett, a simontornyai barátoknak adományozott
tavak és a ma is létező, beszédes nevű halastó között jól megőrizte a hagyomány,
és az ezt feldolgozó helytörténészek, mégsem az oklevél szövegéből indultak ki
a tavak középkori hovatartozását illetően. Kiss István művének két részletéből
ugyan mindez kikövetkeztethető, hiszen először — mint idéztük — (a defterekben
Barátszékelynek mondott)" Kisszékely kapcsán arról ír, hogy , izt két ma is létező
halastavat?" kaptak a domonkosok (Kiss 1938: 74), később pedig az 1518-as adomány
kapcsán ismét említi a tavakat, ugyanakkor helyüket itt már Tömörkény-pusztára
teszi, amelyet a mai Csókáspusztával azonosít (Kiss 1938: 268). Talán ennek nyomán
olvashatjuk ma már egyes munkákban, hogy Buzlai Mózes a szerzeteseket , Csókás
pusztäval és két halastóval ajándékozta meg"."5 Tény, hogy Temerkény falu régészeti
nyomai valóban a mai Csókáspuszta közelében fekszenek, ugyanakkor a mai — a
18. század vége óta észak felé hosszan terjeszkedő — Kisszékely északi széléhez
igen közel. Kiss István vélhetőleg ismerhette a falu helyét — könyvében egyébként
több elpusztult faluhelyet is megörökít"" —, hiszen másképpen nem magyarázható,
miért éppen Csókáspusztával azonosította Iemerkényt.
Hazánkban eddig főként ciszterci és pálos kolostorok környezetében sikerült
középkori halastavakat azonosítani, most egy késő középkori domonkos kolostor
két középkori halastavára mutattunk rá. Sok új eredményt talán nem hoztunk,
mindössze arra mutattunk rá, hogy a helynévmagyarázó hagyománynak és a nyomán
járó helytörténészeknek a maguk módján igazuk volt, de mégsem vizsgálták meg a
halastavakra vonatkozó eredeti írott forrást, valamint a ma is létező tó tájrégészeti
elemeit, ezért nem mutathattak rá a tavak és Temerkény falu közötti összefüggésre,
amelyet immár régészetileg is sikerült azonosítani. Összefoglalásul elmondhatjuk,
hogy a tavakra vonatkozó, ismeretlen eredetű hagyomány egybevág az írott forrá¬
sokkal (hacsak nem éppen onnan ered), és 18. századi térképes adatok, valamint
182 Állami topográfiai térkép: EOV 1977: L-34-38-C-c.
"8; Állami topográfiai térkép: EOV 1986: 34-232. A térképek összegyűjtve: Czimondor é. n.: 28-32.
"84 A csupán Velics Antal és Kammerer Ernő munkájában (Velics — Kammerer 1890 II.: 441)
szereplő Barátszékely (Beraten-Szigel) név talán téves olvasat eredménye, hiszen — mint Dávid
Géza figyelmeztet — ,e munka használhatóságát erősen csökkenti jó néhány rosszul olvasott hely- és
személynév". Dávid 1982, 13., 20. jegyzet Szintén erre utal, hogy Kisszékely a simontornyai
szandzsák deftereiben mindvégig következetesen Paraszt-Székel formában szerepel (Dávid 1982:
128), Dávid Géza pedig — baráti közlése szerint — könyvében minden, a defterekben szereplő
névvariánst felsorolt. A falunak ráadásul a középkorban sem volt szerzetesrendi birtokosa, a
simontornyai váruradalomhoz tartozott (Csánki 1897: 450).
Czimondor é. n.: 22; http://kisszekely.varosatyak.hu/ (2012. november 16.)
Munkájára részletesen: Tóthné Unghy 2004: 33—42.
185
186