Seite 144 [144]
OCR
BARÁTOK TAVA 143 térképi ábrázolásainak tanulmányozására vállalkozhatunk. A legkorábbi térkép, az 1780-as években készült EKF már meglepetéssel is szolgál, hiszen a mai két halastavat ezen hiába keressük, viszont nagy kiterjedésű tavat jelölnek a Nagy-árok és a nyugati irányból bele torkolló Vadkerti-árok (a kataszteri térképen Vadvíz-árok) találkozásánál," ahol ellenben ma már nyoma sincs tónak. Bár a Barátok tava nem szerepel a térképen, figyelemre méltó, hogy pontosan a mai gátja vonalában ekkor út vezetett a patakon át, amelytől északra, a keleti patakág mentén — éppen a mai tó helyén — mocsaras, vizenyős területet jelölnek. Utóbbiban nem nehéz felismerni a tó helyét, az út pedig bizonyára a tavat lezáró gát tetején szelte át a patakot. Hogy ez a Temerkény falu helye mellett haladó út nem a török kiűzése és a térkép keletkezése közötti időszakban, hanem jóval korábban alakult ki, sejteti, hogy dél felé az erdőn keresztül a mai Nagyszékely központjába, a középkori templomhoz"7 vezetett," észak felé pedig a Kisszékelyi-erdő nyugati széle mentén éri el Szentpéter-szőlőhegynél a Kapos déli felén haladó utat. Szentpéter szintén egyházas hely volt, helye azonosítatlan, de kétségtelenül a Temerkényt is érintő út északi végpontja környékén fekhetett (K. Németh 2015a: 174). Szentpéter után északkelet felé az út néhány kilométer után Simontornyára ér, így a lemerkényben fogott halaknak a domonkos kolostorba történő szállítása nem okozott túlzott erőfeszítést. Az út régiségét mutatja, hogy az — amint a már említett Szoros dűlőnév is jelzi — mindkét irányban bevágódott, a Barátok tava közvetlen közelében pedig, a gát és Kisszékely északi széle közötti kb. 50 méteren 6—8 méter mélyen is (64. ábra). A ma már nem létező harmadik tóról is feltételezhetjük a középkori eredetet, s mint ilyen, talán a déli gátja közelében azonosított Parasztszékely faluhoz (K. Németh 20I5a: 94) tartozhatott, bár írott forrás nem maradt róla. Létéről ez az egyetlen forrásunk. (Az EKF alapján valószínűnek látszik, hogy Temerkény és Parasztszékely között valahol a Csádés-tó és e harmadik tó között húzódott a középkori faluhatár.) A környék következő ábrázolása közel száz évvel későbbről származik. Az 1819 és 1869 között készült második katonai felmérésen, "" az 1859-ben készült kataszteri térképen, "" csakúgy, mint 1950-ben Kisszékelyen kizárólag a Csádés-tó létezett," amely az 1970-es években végzett dűlőnévgyűjtés szerint nem funkcionált, ekkor Kenderáztatónak is mondták (I MEN: 90 — 10/8). Egy 1977-es térképen érdekes "76 EKF Coll. XII. Sect. 27. 7 Lasd: K. Németh 2015: 118-120. "78 Helyi adatközlőm, Isztl Márton szerint az utat , országútnak" nevezték, és néhány évvel ezelőttig — amikor az erdő kerítésével kettévágták — ezen jártak Kisszékelyből Nagyszékelybe. "9 http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b google.html (2012. november 30.) http://www.archivportal.arcanum.hu/kataszter/ (2012. november 30.) "sr Állami topográfiai térkép: EOV 1950: L-34-38-C-c.
