Seite 144 [144]
BARÁTOK TAVA 143
térképi ábrázolásainak tanulmányozására vállalkozhatunk. A legkorábbi térkép,
az 1780-as években készült EKF már meglepetéssel is szolgál, hiszen a mai két
halastavat ezen hiába keressük, viszont nagy kiterjedésű tavat jelölnek a Nagy-árok
és a nyugati irányból bele torkolló Vadkerti-árok (a kataszteri térképen Vadvíz-árok)
találkozásánál," ahol ellenben ma már nyoma sincs tónak. Bár a Barátok tava nem
szerepel a térképen, figyelemre méltó, hogy pontosan a mai gátja vonalában ekkor
út vezetett a patakon át, amelytől északra, a keleti patakág mentén — éppen a mai
tó helyén — mocsaras, vizenyős területet jelölnek. Utóbbiban nem nehéz felismer¬
ni a tó helyét, az út pedig bizonyára a tavat lezáró gát tetején szelte át a patakot.
Hogy ez a Temerkény falu helye mellett haladó út nem a török kiűzése és a térkép
keletkezése közötti időszakban, hanem jóval korábban alakult ki, sejteti, hogy dél
felé az erdőn keresztül a mai Nagyszékely központjába, a középkori templomhoz"7
vezetett," észak felé pedig a Kisszékelyi-erdő nyugati széle mentén éri el Szentpé¬
ter-szőlőhegynél a Kapos déli felén haladó utat. Szentpéter szintén egyházas hely
volt, helye azonosítatlan, de kétségtelenül a Temerkényt is érintő út északi végpontja
környékén fekhetett (K. Németh 2015a: 174). Szentpéter után északkelet felé az
út néhány kilométer után Simontornyára ér, így a lemerkényben fogott halaknak
a domonkos kolostorba történő szállítása nem okozott túlzott erőfeszítést. Az út
régiségét mutatja, hogy az — amint a már említett Szoros dűlőnév is jelzi — mindkét
irányban bevágódott, a Barátok tava közvetlen közelében pedig, a gát és Kisszékely
északi széle közötti kb. 50 méteren 6—8 méter mélyen is (64. ábra).
A ma már nem létező harmadik tóról is feltételezhetjük a középkori erede¬
tet, s mint ilyen, talán a déli gátja közelében azonosított Parasztszékely faluhoz
(K. Németh 20I5a: 94) tartozhatott, bár írott forrás nem maradt róla. Létéről ez
az egyetlen forrásunk. (Az EKF alapján valószínűnek látszik, hogy Temerkény
és Parasztszékely között valahol a Csádés-tó és e harmadik tó között húzódott a
középkori faluhatár.)
A környék következő ábrázolása közel száz évvel későbbről származik. Az 1819
és 1869 között készült második katonai felmérésen, "" az 1859-ben készült kataszteri
térképen, "" csakúgy, mint 1950-ben Kisszékelyen kizárólag a Csádés-tó létezett,"
amely az 1970-es években végzett dűlőnévgyűjtés szerint nem funkcionált, ekkor
Kenderáztatónak is mondták (I MEN: 90 — 10/8). Egy 1977-es térképen érdekes
"76 EKF Coll. XII. Sect. 27.
7 Lasd: K. Németh 2015: 118-120.
"78 Helyi adatközlőm, Isztl Márton szerint az utat , országútnak" nevezték, és néhány évvel ezelőt¬
tig — amikor az erdő kerítésével kettévágták — ezen jártak Kisszékelyből Nagyszékelybe.
"9 http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b google.html (2012. november 30.)
http://www.archivportal.arcanum.hu/kataszter/ (2012. november 30.)
"sr Állami topográfiai térkép: EOV 1950: L-34-38-C-c.