64. ábra. Középkori eredetű mélyút a Barátok tava gátján vezető út
folytatásában, 2013. március (K. Németh András felvétele)
A környéken nem szokatlan, hogy középkori falvak helynévi maradványok nél¬
kül tűnnek el, annál is inkább érdekes, hogy az elpusztult Temerkény falu egyik
dűlőneve fél évezred után is él. Erre éppen a közelben másik példánk is akad: a
Temerkénnyel nyugatról határos Görbő 1431-es határjárásában említett Halyagoshát
(Halyagoshat) nevü hely (Fejér X/7: 381) Hajagos néven ma is létezik (IMFN: 89 —
9/237). A tóneveknél maradva, a közeli Iregszemcse határában a 17. század végétől
adatolt, ma is élő Bántava helynévről is valószínűsíteni lehetett, hogy azonos egy
1481-ben említett halastóval, amelynek névadója talán egyik birtokosa, Hédervári
Imre macsói bán lehetett (K. Németh 2002). Bár a víznevek állandósága leginkább
a nagyobb folyóvizekre jellemző, "5 kisebb állóvizek neve is ftennmaradhatott, főként
kontinuus lakosságú helyeken, mint a tárgyalt környéken is.
Következő lépésként a Kisszékelyen napjainkban létező két tó — a Barátok tava
és a tőle délkeletre fekvő Csádés-tó — fizikai létét igyekszünk időben minél korábbra
visszavezetni. Iermészettudományos vizsgálatok helyett itt most csak a környék
"75 Erre legújabban: Györffy 2010: 129-130.