Page 142 [142]
OCR
BARÁTOK TAVA IAI ma is létező, ugyanazon a patakon létesített Csádés-tóval feleltethető meg. Említésre méltó utóbbi neve is, hiszen a csádé egyik jelentése a sok közül sásféle, sás és káka, egy másik pedig vizenyős helyen termő, sással vegyes fűféle (ÚMTSz I.: 734—735),7 ami utalhat egy élő tó sekélyvízi növényzetére, vagy az elhagyott tómedrekben előszeretettel tenyésző savanyú fűfélékre is. Mint láthattuk, a falu fekvésére nemcsak a vele azonos birtokügyekben szereplő települések környékére fókuszálva következtethetünk, de rendelkezünk néhány konkrét adattal is környezetére vonatkozóan. Gyánt határjárásából kiderül, hogy Gyántot keletről Iemerkény határolta, a simontornyai domokosnak adományozott birtokok felsorolásából pedig az, hogy határában halastavak is voltak. A fenti adatokból következik, hogy összekapcsoljuk az írott forrásban Temerkény birtokon említett egykori halastavakat, valamint a terepen a Barátok tava fölött régészetileg azonosított középkori lelőhelyet. A lelőhely fekvése megfelel az idézett határjáró oklevelek alapján kikövetkeztethető hozzávetőleges helynek, amennyiben valóban Gyánttól (délkeletre és Görbőtől keletre helyezkedik el, közte és a két említett falu között pedig nem ismerünk más középkori faluhelyet. A Barátok tava helynév középkori eredete a fentiek után joggal feltételezhető, kevéssé valószínű, hogy a török kor után nevezték volna el utólag a tavat, vagy annak helyét. Különösen valószínű ez annak ismeretében, hogy Kisszékely — ami ma közvetlenül a tó közelében fekszik — azon kevés település egyike Tolna megye belső területein, amelynek lakói írott források alapján bizonyíthatóan részben túlélték a török hódoltságot (K. Németh - Varga 2019: 35), tehát megőrizhették a középkori dűlőneveket is. Temerkénynek nem maradt helynévi emléke, az 1580-as defter után több említését nem ismerjük. Közelében, tőle néhány száz méterre északra, a Nagy-árok keleti ága forrásánál a 19. század közepe táján jelenik meg Csókáspuszta, "3 amely nevének eredete nem ismert, a Pesty Frigyes-féle összeírásban 1864-ben még a dűlők egyikeként szerepel (Gaál — Kőhegyi 1975: 322). A tó feletti dűlő neve a nyomon követhető elmúlt másfél évszázadban egyaránt Szoros (I MFN: 90 — 10/43), amelynek jelentése szűk, meredek falú völgy, út (TESz III.: 786). A dűlő bizonyára a Barátok tava déli gátján keresztül vezető, alább tárgyalandó mélyútról kapta a nevét, aminek Szoros lehetett a helyi megnevezése, a mai helynév tehát a mélyen bevágódott dűlőutat jelölő helynév jelentésbővülése folytán válhatott egy nagyobb dűlő elnevezésévé." m A régiségben a 17. század elején csalit, cserjés" értelemben tűnik fel, sásféle" jelentése a 18. század közepétől adatolt. TESz I.: 465. 3 MOLS 78 236. teka Kisszekely oor-o2o. (1859); http://www.archivportal.arcanum.hu/kataszter/; http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html 74 Erre Máté Gábor hívta fel a figyelmemet, segítséget ezúton is köszönöm.
