az alapjául szolgáló (vas" jelentésű, török eredetű) régi magyar Tömör név előz¬
ményéből kicsinyítőbokorral alakult ki (FNESz: II.: 675). 1335-ben Apor nembeli
Miklós és fiai, János, Pál, Máté eltiltották rokonukat, Fülöpöt három birtok, Apor
(ma Pálfa-Csalános-dűlő/ Téglás-dűlő) (K. Németh 2015a: 138-139), Kusd"7 és
Temerkény (Themerken) eladäsätél, Ozorai Miklést pedig azok megvételétél (AO
III. 122. sz.; AOKI XIX. 347. sz.). 1361-ben Gyánt (ma Tolnanémedi-Gyänti-fül¬
dek) (K. Nemeth 2015a: 173-174) hatärjäräsban emlitik a Gyäntröl ide (Themerki)
vezető utat (Fejér IX/3: 267). 1387-ben Zsigmond kiräly a hűtlen Apori Pál fia
Gergely Aporban és Temerkényben levő (7emerky) két birtokrészét, összesen 20
népes jobbágytelket Báni Demeternek adta új adományul (ZsO I.: 293. sz). 1421¬
ben Apori Tamás — Apori Jakab fiai: Lőrinc, János és Tamás nevében - eltiltotta
Apori Gergely özvegyét, Céli Mihályt és Ábeli Jakabot nevezett Gergely Apor,
Temerkény (Themerky) és Petréc (ma Käräsz-Fekete-Petröc) (K. Nemeth 2015a: 90)
birtokrészeinek elidegenitését6l (ZsO VIIL: 374. sz). 1430-ban Gyänt hatärjäräsban
két tolgyfa mellett hatarjeleket emlitenek, a keleti Temerkényé (Themerkyn) (Fejér
X/7: 285). 1431-ben a Németib6l Temerkényre (Themerken) vezeté ut ttinik fel Görbő
(ma Pincehely-Szentküti hegy) (K. Németh 2015a: 139) határjárásában (Fejér X/7:
380). 1462-ben Mátyás király Garai László nádor özvegyének és fiának, Jóbnak
adományozta Pálfalva (ma Pálfa) és Temerkény birtokokat, amelyek Apori Fülöp
magtalan halála folytán szálltak a koronára." 1518-ban Buzlai Mózes az általa
alapított simontornyai domonkos kolostornak adta egyebek mellett Temerkényt
is két halastóval (prediolum de Themerken cum duabus piscinis in eo existentibus).®
A defterekben a település Tömörkén néven szerepel 1565-ben, 1570-ben és 1580¬
ban, mindannyiszor pusztaként (Dávid 1982: 132, 278, 294).
Az 1518-ban említett halastavakról nincsenek további adataink. A rövid életű,
ekkortájt alapított simontornyai domonkos kolostor" lakói legkésőbb Simontornya
1545-ös török elfoglalásáig élvezhették a tavak előnyeit. E halastavak a környék
földrajzi adottságai alapján nem azok közé a halastónak nevezett, nagyszámú ob¬
jektum közé tartoztak, amelyeket többnyire nagyobb folyók természetes kiöntésein
létesítettek, 7" hanem a völgytalpon, patakmeder kiszélesítésével és felduzzasztásával
hozhatták létre őket. Az oklevélben említett két halastó közül az egyik a Barátok
tavával azonosítható, a másik pedig talán a tőle délkeletre néhány száz méterre
167 Helye ismeretlen, Csánki a megyehatár környékén, a Sárvíz mentén kereste: Csánki 1897: 436.
8 MNL OL DL 15705.
‚9 Kiadäsa: MREV IV.: 257. CCCIIL. sz. Regesztaja: C. Téth 2000: 107. sz. Emliti: Harsanyi 1938:
92. A domonkosok a Simontornyával szomszédos Igaron (Fejér megye) és a közeli Miszlán is
rendelkeztek halastavakkal.